Mikor nem kell megfizetni az öröklési illetéket, illetve csak egy részét?

A jogszabályok által pontosan meghatározott esetekben, így például a rokonsági fok bizonyos eseteiben, de bizonyos értékhatárok eseteiben is az örökösöknek nem kell öröklési illetéket fizetniük, illetve jelentős kedvezménnyel rendelkeznek az illetékek megfizetése vonatkozásában - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Bezzegh Edina szerint a mentességeken túl akadnak olyan esetek is, amikor keletkezik illetékfizetési kötelezettség az öröklés alapján, ám az örökös valamilyen kedvezményre jogosult.

Öröklés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott módon öröklési illetéket kell fizetni. Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, azonban a törvény sok esetben mentességet ad, vagy éppen kedvezményt biztosít az illeték megfizetésére vonatkozóan - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Természetesen az, aki az örökségről lemond, vagy az örökséget visszautasítja, öröklési illeték megfizetésére nem kötelezhető. Mindemellett talán a leggyakoribb eset, hogy az egyik örökös a másik javára a hagyatéki tárgyalás során átengedi a rá eső örökséget, vagy egy részét, mely esetben az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet.

Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszterhesen jött létre, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés öröklési illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel, hiszen figyelemmel kell lenni az illetékmentességekre is.

Mentességi okok

Mentes az öröklési illeték alól például az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész. Az egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. Az egyenes ági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

A lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése szintén illetékmentességet élvez. Az egy örökösnek jutó ingóörökség háromszázezer forint forgalmi értéket meg nem haladó része után szintén nem kell illetéket fizetni. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni.

Lakóház és mentesség

A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított négy éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább tíz százalékát.

Lakóház építési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál - figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Ezen kívül a jogszabály egyéb mentességekről is rendelkezik, így öröklés esetén mindenképpen érdemes áttekinteni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit.

Kedvezményre jogosultak

A mentességeken túl természetesen vannak olyan esetek is, amikor keletkezik illetékfizetési kötelezettség az öröklés alapján, azonban az örökös valamilyen kedvezményre jogosult. A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor tíz százalék, de legfeljebb hetven százalék kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Dr. Bezzegh Edina utalt rá, ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.