Vegyen óriástévét karácsonyra!

ÉPÜLET MŰSZAKI ESZKÖZ TÁRGY televízió üzlet Budapest, 2012. október 24.
Egy vásárló tévékészülékeket néz a Mammut Bevásárló-és Szórakoztató Központban lévő Média Markt üzletben 2012. október 18-án. Novembertől a Saturn mind a négy magyarországi elektronik
Budapest, 2012. október 24. Egy vásárló tévékészülékeket néz a Mammut Bevásárló-és Szórakoztató Központban lévő Média Markt üzletben 2012. október 18-án. Novembertől a Saturn mind a négy magyarországi elektronikai áruházát a testvérmárka Media Markt üzemelteti tovább, a dolgozókat és a garanciális ügyintézést is átveszi. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Vágólapra másolva!
Felesleges extrákra kár költeni, a nagy képátló viszont egyre olcsóbb. Legyen-e okos a tévénk? Segítünk választani.
Vágólapra másolva!

Minden évben elsütjük, hogy az adott karácsonyra jó vétel egy új tévé, mert a tavalyi áron nagyobb és jobb készüléket vehetünk, mint az előző évben. Ez alapvetően az idén is így van, meglepő módon most pont a drágább csúcsmodellekre áhítozók dolga a legnehezebb.

Olcsó tévéből minél nagyobbat vegyen!

Nem szánna sok pénzt egy tévére? Nem probléma, hetvenezer forintért már 32 colos, full-HD-s LCD-tévéje lehet. Ennél olcsóbban kisebb felbontású alapmodellek, illetve tévéfunkciós monitorok kaphatók. A utóbbiakat a beépített hangszórókat, tévés csatlakozók és a mellékelt távirányító alakítja televízióvá, emellett általában az antennával fogható digitális tévéadás vételéhez szükséges modult is tartalmazzák. Ez utóbbi egyébként az összes itthon kapható lapostévé része – de ha kábeltévét vagy IPTV-t használ, akkor nincs rá szüksége.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi


Nyolcvanötezer forintért már egy 40 colos full-HD tévéje lehet alapszintű képjavító funkciókkal (a magyar vásárlók körében ez a méret most a legnépszerűbb), százezerért pedig már bőven haza lehet vinni egy 42 colos tévét is. Ekkora tévék a legtöbb magyar otthonban már elegendőek házimozizásra. Ha ez sem lenne elég, százötven-százhatvanezer forintért már ötvencolos LCD-tévét vihetünk haza, ha az extra funkciókat nem tartjuk fontosnak.

Egy sor tévé paraméterei között megtalálható a több száz hertzes frissítés, ez gyakorlatilag olyan képjavító funkciót jelent, ami abban segít, hogy a gyors jelenetek ne mosódjanak el. Erre leginkább annak érdemes költenie, aki gyakran néz sportközvetítéseket, ott ez kifejezetten jól jön, filmeknél azonban kevésbé van jelentősége.

Legyen-e okos a tévénk?

Már jóval százezer forint alatt is vehetünk okostévét, de a komolyabb tudású típusok néhány tízezer forinttal drágábbak. Ezek tudása ugyan hasonló, de egyáltalán nem azonos – derült ki gyorstesztünkből, amit az LG, a Samsung és a Sony okostévéivel végeztünk.

Mindhárom tévében van beépített wifi, nem kell kábelt húzni hozzájuk az internet eléréséhez. Beépített médialejátszóik a pendrive-unkon lévő filmek közül a legtöbb népszerű formátummal elboldogultak, még a hangsávokat és a feliratokat is lehetett választani bennük. Egy ilyen tévéhez tehát már nem szükséges külön lejátszót venni.

Appok az LG okostévéjének menüjéből Forrás: Origo


Az okosfunkciók ugyan nagyon hasonlóak, de az egyes gyártók felületei eléggé eltérnek egymástól. A 145 ezer forintos Samsung tévéhez alapból jár, a 110 ezer forintos LG-hez külön lehet megvenni a Nintendo Wii konzolhoz hasonló mozgásérzékelős távirányítót. Ezzel sokkal kényelmesebb az okosfunkciók használata, mivel elég rámutatni az egyes gombokra, nem kell hosszasan nyomogatni őket. Az ilyen szuper távirányítók tudása sem azonos: az LG-nél például a beépített mikrofonba magyar szavakat is mondhatunk a YouTube-on való kereséshez, míg a Samsungnál a hangfelismerés csak angolul működik, és csak olyan funkciókat lehet elérni róla, mint a videobemenet váltása vagy a kikapcsolás.

Mindhárom tévéhez egy sor teljesen haszontalan alkalmazás, béna játék érhető el, viszont az LG-re és a Samsungra például elérhető az HBO átalánydíjas filmszolgáltatása, a Go applikációja is. A Samsungra az Origo TV GO tékája is letölthető, és a két koreai készüléken magyar hírportálok alkalmazásai is megtalálhatók. Összességében az okostévé a jó médialejátszó, illetve az online videók lejátszása miatt éri meg, egyes tévéken viszont például Skype-ot is lehet használni a készülékhez megvehető kamerával. Mivel gyakorlatilag nem kérnek érte felárat, igazából nem szól semmi az okostévé vásárlása ellen.

Költsünk most ultra-HD-re?

Először tavaly nyáron próbáltunk ultra-HD felbontású tévét: egy ilyen készülék a full-HD-nál négyszer nagyobb felbontást kínál, akkor viszont még elérhetetlen volt az ára. Idén a technológia már barátságosabb áron elérhető, egy ötvencolos ultra-HD-s tévé ára nagyjából 350-360 ezer forinttól indul. Egy hasonló tudású, de full-HD-s modellért ötven-hetvenezer forinttal kevesebbet kérnek el.

Az ultra-HD tévékkel az a legnagyobb gond, hogy gyakorlatilag nem lehet beszerezni hozzájuk ilyen minőségben készült filmeket. A YouTube-on ugyan van egy csomó demófelvétel, de ezek még a leggyorsabb kábelneten is lassan töltődnek be, ami jól jelzi, mennyire kiforratlan a technológia. Miért érdemes ilyen tévét választania bárkinek? Mert elvileg idővel ilyen óriási – 8,3 megapixeles – felbontásban élvezhetjük majd a filmeket, még élesebb, élethűbb formában.

Mekkora az ultra-HD-felbontás? Az Origo címlapja mellett még két full-HD-s film is elfér rajta Fotó: Csanádi Márton - Origo

A gyártók már legalább egy éve ígérik az ultra-HD forradalmát, de ez még tőlünk nyugatabbra sem jött el, a magyar tévéadók közül is csak mostanság váltottak hagyományos HD-felbontásra a nagyobb csatornák. Egy ilyen tévén azért jól mutatnak a full-HD-s filmek – például Blu-rayről –, de egy hagyományos DVD vagy egy normál felbontású tévéműsor már nagyon csúnya lehet rajtuk épp a kiemelkedő képminőség miatt. Az ultra-HD felbontást még a jelenlegi legújabb játékkonzolok – az Xbox One és a Playstation 4 – sem tudják kiszolgálni játékokkal, bár ezek legalább idővel az ilyen filmek lejátszására képessé tehetők.

Ha valaki ilyen szupertévé vásárlására szánja rá magát, annak érdemes legalább arra figyelnie, hogy a készüléken legyen HDMI 2.0 csatlakozó, erre ugyanis szükség lesz az ultrajó felbontású adáshoz. Azért van némi rizikó egy ilyen vásárlásban: ki tudja, pontosan milyen készülékre lesz szükség majd az ultra-HD-s tévézéshez? Lehet, hogy valamilyen apró paraméter miatt nem fogunk tudni szuperminőségben tévézni?

Mindent ural az LCD

Évekkel korábban az LCD- és plazmatévék fej-fej mellett haladtak, mostanra azonban az előbbi győzedelmeskedett. Az LCD-khez képes a plazmatévék kínálata a töredéke, azt is inkább szakboltokban lehet fellelni, pedig az utóbbi technológia a mozifilmeket nézők számára egy jól elsötétített szobában még mindig jó alternatíva a képminőségben. A plazmatévék utódja lesz az OLED-tévé, ezt azonban hiába keressük az olcsó készülékek között, nagyjából 800 ezer forintot kell szánni rá, ha ilyen modellt szeretnénk. Előnyei közé tartoznak a természetes színek, a szupervékony kivitel: gyakorlatilag egyesíti az LCD-k és a plazmák előnyeit.

Egy átlagembert egyelőre nehéz lenne meggyőzni az új, ívelt képernyős tévék előnyeiről is. A gyártók mindenféle tudományos számításokkal igazolják, hogy ha megfelelő távolságban, többen ülnek egy ilyen készülék előtt, akkor az ívelt kivitel jobb látványt biztosít. Ezt azonban a gyakorlatban nehéz megtapasztalni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!