Nem ismerjük igazán a növényt, amitől milliók szenvednek

2014.08.06. 17:00

Nemzetközi program indult a parlagfű kutatására, mert csak Magyarországon 2,5 millió ember allergiás rá, és nagy károkat okoz a gazdáknak is.

A parlagfű Észak-Amerikából származik. Igényli a meleg éghajlatot, a bőséges nyári esőket és a fényt. Ezért félő, hogy a klímaváltozás következményeként az özönnövény teret hódít a Magyarországtól északabbra fekvő országokban, és ott is gondokat okoz, ahol néhány évtizede még fel sem bukkant.

A parlagfű az 1920-as években bukkant fel a Somogyban, majd a vasútvonalak, később az autóutak mentén terjedt észak felé. Miután sikeresen alkalmazkodott az európai körülményekhez, az 1970-es évektől gyors ütemben terjedt nem csak Magyarországon, hanem Romániában (az ország nyugati részén, vagyis a Partiumban és a Bánságban), Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában (Burgenlandban), Szlovákiában, továbbá Észak-Olaszországban és Franciaország keleti vidékein.

Svájcban a Fribourgi Egyetem indított hároméves tudományos programot a parlagfű vizsgálatára. A kutatásban tíz ország vesz részt, és az EU finanszírozza. A gyomnövényt országonként más-más agroökológiai körülmények között vizsgálják. Az a kérdés, hogy milyen növények élnek vele közösségben? Az eredmények támpontot adhatnak a hatékonyabb védekezéshez – mondta Dorner Zita, a gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének docense.

A magyarországi vizsgálatok Tápiószentmártonban, az Aranyszarvas Zrt. mezőgazdasági telephelyén folynak. Itt kétszer 30 négyzetméteres területen követik a parlagfű életútját. Nem kaszálják le, nem gyomlálják ki, hanem megfigyelik, miként reagál természetes növénytársulásban más gyomnövényekre, például a keszegsalátára, az útszéli bogáncsra vagy a lóromra.

Szalagozott gyomnövény

Ez azért is fontos, mert a parlagfű az állandóan megbolygatott, megművelt (például évente felszántott) talajon érzi igazán jól magát, ilyen körülmények között terjed a leggyorsabban –ezért fordulhat elő, hogy a kukorica- és napraforgótáblákban akár másfél méter magasra is megnőhet. Viszont kevesebbet tudni arról, hogyan tűri maga körül az érintetlen természetben a többi gyomnövényt.

A megfigyelt parlagfűtövek életét, növekedésük ütemét kis szalaggal jelölve követik nyomon. Az adatsort rendszeresen elküldik a svájci központba, ahol az adatsorokat elemzik, rendszerbe illesztik. A kutatás eredményét 2017-ben foglalják össze, ez támpontot adhat majd a parlagfű európai visszaszorításához.

Rengeteg allergiás beteg, hatalmas károk

A parlagfűről már most biztosan tudjuk, hogy Magyarországon gyorsan terjed, nem lévén természetes ellensége. Egyetlen tő parlagfű évente mintegy 8 milliárd pollent is juttathat a levegőbe, amelyek akár több száz kilométerre is elsodródhatnak, az orr nyálkahártyáján megtapadva pedig allergiás panaszokat okozhatnak. Magyarországon körülbelül 2,5 millióan allergiásak a gyomnövény virágporára.

A virágzás fő szezonja július vége, augusztus eleje, de október közepéig, az első fagyok idejéig virágzik. A gyomnövény szeptemberben 3000-4000 magot hullat, amelyek a talajba kerülve akár negyven év múlva is képesek életre kelni. Ha megfelelő időben, vagyis két-három héttel a virágzás előtt nem védekeznek ellene, akkor mennyiségtől függően a napraforgótáblákon akár 30 százalékos termésveszteséget idéz elő. Az is megtörténhet, hogy az egész termés odavész, ami milliárdokban mérhető gazdasági kárt jelent évente.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK