Amorf Honvédek

Vágólapra másolva!
Több mint féléves hallgatás után újra színpadra lép az Amorf Ördögök. Ha ez önmagában még nem lenne elég ok a bulizásra, az együttes tagjai érdekes ötlettel álltak elő: a nagymúltú, ám igencsak más műfajban tevékeny Honvéd Férfikarral adnak közös koncertet. A meglepő produkciót május 13-án nézhetjük meg a Millenáris Teátrumban.
Vágólapra másolva!

Az Amorf Ördögök alig hét éve működik, míg a Honvéd Férfikar már 1949-ben megalakult, jelenleg az ország egyetlen hivatásos férfikórusa. Felmerül a kérdés, hogyan jön össze ez a két, egymástól teljesen eltérő hagyományokkal rendelkező együttes? Először is mindkét szereplő szívesen kirándul más műfajokba, ha nem is közvetlenül a mostani játszótárs zenei irányába. Az Amorf Ördögök alapvetően a magyar paraszti világot keveri az elektro-poppal, de zenéjükben szívesen alkalmazzák többek között a sanzon vagy a klezmer elemeit is. A Honvéd Férfikar nem kevésbé sokszínű: repertoárjukban a gregoriántól a kortársig, az operán át a dzsesszig szinte minden megtalálható. Ennyi talán elég is lenne a találkozáshoz és a gyümölcsöző együttműködéshez, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az Amorf Ördögök még a tagok középiskolás évei alatt jött létre. Az énekes Tariska Szabolcs internetes napjója szerint ő maga nem is tudja, miért ez lett a zenekar neve, ő ugyanis az ajtó felőli padsorban ült, az együttest pedig az ablak felőliben alapították. Kezdetben még erősen ipari vonalon játszottak, hagyományos hangszeren ugyanis egyikük sem tudott. A menzáról összeszedett tálcák és evőeszközök mellett, többek között mosógépdobot és hamutartót szerepeltettek hangszerként. A zajzene nagy népszerűségre tett szert a gimiben, kisvártatva az osztály minden fiútagja játszott már a bandában - három koncertre is sor került, de a tanárok végül megvétózták a zenekar működését.

A szedett-vedett társaság még egyszer összeállt egy minifesztiválra, kicsivel rendezettebb formában és már rendes hangszerekkel: ekkor már csak hárman voltak, a törzstag Tariskán és a billentyűs-zeneszerző Tövisházi Ambruson kívül Erdélyi Szabolcs dobolt még a bandában. A sikertelen koncert után hosszú időre leálltak a zenélgetéssel, Tariska figyelme inkább a színház felé fordult. A Gyöngyhullás című darab próbáin ismerkedett össze a szintén színészkedő Péterfy Borival, aki teljesen véletlenül meghallotta a Virágoskert az élet-et, Tariska és Tövisházi közös szerzeményét. A fiúk meglepetésére tetszett neki, amit hallott, így be is szállt a zenekarba énekesnőként.

Koncerten az Ördögök

Az Ördögök zenei karrierje 1998-ban vett új fordulatot, amikor is Tövisházi, az interneten böngészve, mintegy mellékesen írt egy kritizáló véleményt az Anima Sound System egyik fórumára. Az írásból hosszas vita alakul ki az oldalon, amiben Tövisházi továbbra is védte a maga igazát. A vitát lezárandó, az Animát menedzselő Széll László írt egy üzenetet Tövisházinak, amiben lényegében azt írta, hogy ha ilyen okos, akkor csináljon jobbat. Tövisházi erre elküldte neki a Virágoskert az élet-et és a Zacskó víz című számot. Széll ezután már egy szerződéssel válaszolt, aminek eredménye a Nekem a Balaton című maxilemez lett - címadó számként a hatvanas évek egyik slágerének feldolgozásával.

Az igazi bemutatkozó album, a Betyár a Holdon végülis 2000 októberében jelent meg, immár képzett zenészek (többek között a pánsípon és más egzotikus fúvóshangszereken játszó Mikó György, valamint a gitáros Eichinger Tibor) közreműködésével. A lemez - a jelzett műfajok jegyében - izgalmasan eklektikusra sikeredett, amelyet tovább erősítettek Tariska költői szövegei, Tövisházi zeneszerzői tehetsége és Péterfy Bori búgó hangja. Az együttes zenei spektrumát még inkább tágította a második lemez, a Molylepke Minibár, amely a debütáló album balkáni, oroszos dallamai után az afrikai zenevilágot vette célba.