Magyarnak is vallja magát a japán karmester

Kobajasi Kenicsiró
Vágólapra másolva!
1987 és 1992 között többször láttam-hallottam Kobajasi Kenicsirót a tévében a Magyar Állami Hangversenyzenekar élén. Ez a törékeny emberke, manóarcában a gyermekin túlmutató mosolyával 1974-ben megnyerte a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét. Most hetvenöt éves.
Vágólapra másolva!

Különös gesztusaival, váratlan és energikus mozdulataival varázsolt el, ahogy bal karját olykor váratlanul hátracsapta, mint egy meglőtt madár, jobb kezével pedig tovább vitorlázott az égen.

Ezt írtam nemrég, amikor élőben is láthattam őt. Kobajasin nem fog az idő. Mosolya töretlen, a zenekar tagjai iránti tisztelete feltétlen. Senki nem hajlong így a muzsikusai előtt, és ez nem csak japánságából ered. Ha egy karmester tiszteli a művészeit, az a zene minőségén azonnal érezteti a hatását.

Senki nem hajlong így a muzsikusai előtt Forrás: Művészetek Palotája / Posztós János

Tízévesen hallotta először Beethoven IX. szimfóniáját. Valóságos kinyilatkoztatásként hatott rá. Akkor döntötte el, hogy meghódítja a zeneszerzés világát.

Egy évvel később már komponált, 1960-ban felvették a tokiói zeneművészeti egyetem zeneszerzés szakára. Érdeklődése idővel a dirigálás felé fordult, igazi helyét a karmesteri dobogón találta meg.

Egy karmesterverseny megnyerése után, 1972-ben már a Tokiói Szimfonikus Zenekart vezényelte, és a Tokiói Fővárosi Szimfonikus Zenekar állandó karnagya lett.

Állandó tiszteletbeli vendégkarmester Forrás: Művészetek Palotája / Posztós János

Ferencsik János vette maga mellé

Nemzetközi karrierje 1974-ben indult, amikor (Medveczky Ádámot megelőzve) első helyen végzett a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyén. A versenyen közreműködő MÁV Szimfonikus Zenekar volt az első nem japán zenekar, amelyet vezényelhetett, ezért a mai napig különösen jó kapcsolat fűzi az együtteshez, 2014-ben állandó tiszteletbeli vendégkarmesteri címet kapott tőlük.

A győzelem után a zsűri elnöke, a legendás karmester, Ferencsik János maga mellé vette asszisztensnek. Mentora halála után 1987-től egy évtizeden át ő volt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, 1992 és 1997 között főzeneigazgatója.

Távozásakor örökös tiszteletbeli elnök-karmesteri címmel tüntették ki, tavaly nyáron a Nemzeti Filharmonikusok kelet-ázsiai turnéján a jelenlegi főigazgató, Kocsis Zoltán mellett ő is több alkalommal a karmesteri pulpituson állt.

Kottára nincs szüksége Forrás: Művészetek Palotája / Posztós János

Vezénylési technikáját a lendületesség, a dinamizmus és temperamentum jellemzi. Kottára nincs szüksége, ahogy mondja, a partitúra csak elvonná figyelmét a szemkontaktusról a zenészekkel. Lemezfelvételein elsősorban romantikus és késő romantikus szerzők (Berlioz, Mendelssohn, Dvorák, Bruckner és Csajkovszkij) műveit vezényelte.

Kobajasi énekel

A japánok által csak Kobakennek nevezett karmester magyarországi tevékenységét 1986-ban Liszt Emlékéremmel, 1990-ben a Magyar Kultúráért Díjjal ismerték el. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, 2012 óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára.

2009-ben a magát magyarnak is érző japán karmester dalban mondta el:

Önéletrajza Karmesterszóló címmel 1997-ben jelent meg magyarul. Kobajasi Kenicsiró - A fogadott magyar címmel tavaly televíziós portréfilmet forgattak róla. A karmester lánya is a muzsikus pályát választotta, zongoraművész.

Kobajasinál nem sírva vigad a magyarhttp://figaro.reblog.hu/kobajasinal-nem-sirva-vigad-a-magyar