"Hat éve élek Magyarországon, és a törzsközönségem is nagyjából ennyi idős,
tehát kábé ugyanannyi ideje ismerkedünk a magyar nyelvvel"
- mondja viccesen Danny, aki úgy látja: azért a gyerekeknek van némi tisztességtelen előnye hozzá képest a nyelvtanulásban.
Szerinte amúgy a kicsiknek sokszor fel sem tűnik, hogy ő külföldi, inkább csak azt hallják, hogy furán ejt bizonyos szavakat. De hát épp ez a "furaság" adja a varázsát az egész előadásnak, itt ugyanis minden kicsit máshogy van, mint amihez egy átlagos gyerekműsorban hozzászokhattunk.
Három testvérben, gonosz boszorkányban vagy épp állattá változtatott hercegnőben persze itt sincs hiány, ám a mesék többsége az egzotikus Afrikában játszódik, ráadásul Danny egy különleges ghánai hangszeren kíséri a kalandos történeteket, szigorúan színes, afrikai ruhákba öltözve.
Danny Bain még az Egyesült Államokban, az egyetem alatt lett rajongója az afrikai kultúrának, amiben a hihetetlen életöröm fogta meg leginkább.
Tetszett, hogy elválaszthatatlan tőle a mozgás. Sok afrikai nyelvben nincs is külön szó a táncra és a zenére"
- mondta az Origónak.
Később egy fél éves tanulmányútra is eljutott Nyugat-Afrikába, itt kezdte el megtanulni, hogy kell játszani a fából és lopótökből készült ghánai xilofonon, amiből a helyi mestere készített is neki egy példányt. A különleges hangszert nemcsak távolról csodálhatják a gyerekek az előadásokon, hanem a mese végeztével ki is próbálhatják a színpadon.
Danny amúgy nemcsak Afrikában járt, Brazíliában is élt egy évet, ahol szintén beleszeretett a helyi kultúrába, ám mikor lejárt a vízuma, úgy döntött, meglátogatja egy-két magyar barátját.
Az volt a terv, hogy hamarosan visszatér Dél-Amerikába, ám minden máshogy alakult:
már az első hetekben talált magának zenekart és nagyon hamar megismerkedett leendő feleségével is, így letelepedett Budapesten, ahol azóta is él.
A gyerekelőadások mellett több folk- és bluesbandában dobol, sőt, a tradicionális magyar hangszerekkel is közeli ismeretséget kötött: a Paraszta Pé nevű duóval például tekerőlanton és ütőgardonon dolgoztak fel brazil népdalokat, az erről készült videót csaknem 50 ezren nézték meg a Facebookon.
A zeneiség tavaly megjelent mesekönyvéből sem hiányzik, hiszen a hozzá tartozó CD-mellékleten meghallgathatóak hangszeres előadásban is a mesék. Az Ez nem az apu hangja! című könyvet januárban beválogatták az év legjobb gyerekkönyvei közé.