Mondja, elvtárs, maga miért nem szereti a kommunistákat?

1965. Magyarország,Esztergom Vár eszpresszó a Rákóczi tér-Vörösmarty utca sarkán. Balázs Samu színművész Az orvos halála című film forgatásán.

Balázs Samu civilben egy brit főnemes tartózkodásával vett részt az életben. Ám szerepeiben képes volt a leghevesebb szenvedéllyel megfogalmazni a világról alkotott kritikai meglátásait. Azt vallotta: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Rendre éreztette: az a leghelyesebb, ha színpadon kívül a színész nem teszi kockára a méltóságát erős gesztusokkal. Makk Károly Liliomfi című alkotásának Szilvay professzora, vagy az ugyancsak Makk Károly rendezte Macskajáték Csermlényi Viktora, valamint számos klasszikus és kortárs darab meghatározó szereplője a honi színháztörténet egyik legnagyobb színművésze. Mindamellett jellemes, egyenes ember. A második világháború idején üldözötteket bújtatott. A kommunizmus éveiben a hatalommal szembekerülő kollégáiért állt ki. Hálát sosem várt. Ő volt az első olyan színész, aki annak ellenére, hogy nem volt párttag, Kossuth-díjat kapott. Ifjúságáról, a kolozsvári Magyar Színháznál töltött éveiről - amely teátrumnak vezető színésze volt - nem sokat lehetett tudni. A művész fia, Balázs Ádám nemrégiben adta ki az édesapjáról szóló kötetet, amelyből Balázs Samu addig kevésbé ismert élet- és pályaszakaszairól is fontos részletek derülnek ki. Balázs Ádám könyve fontos forrása ennek a cikknek, amely szeretné ösztönözni olvasóját, hogy a könyvet is mindenképpen vegye a kezébe, hiszen Balázs Samu életének további fordulatai mellett fontos színháztörténeti érdekességeket talál benne.

Bölcselettel bíró reakciós

Balázs Samu 1945 után, életének negyvenes éveiben lesz a Nemzeti Színház vezető színésze.

Miközben mindvégig párton kívüli marad. Majorral való személyes kapcsolata pedig egyre hűvösebb.

Az igazgató ugyanis a társulat szeme láttára állít pályaszélre, szorít ki a színházból olyan színészeket, mint akár az eszmetárs Gobbi Hilda. Korábbi mesterét, Németh Antalt sem engedi többé rendezni.
Egri István, a kiváló színész-rendező - aki Hevesi Sándortól tanulta a hivatást – egyszer kap lehetőséget rendezésre. A Figaro házasságát viszi színre.
Egri végül írásban is kifejti, mit gondol Major Tamás vezetői metódusáról:

Major Tamás hat darabot rendezett és hét főszerepet játszott ebben az évadban.(...) E színház egész működése nem kultúrpolitikai koncepcióra épül, hanem egyetlen ember hatalmi helyzetére.

Balázs Samu is nehezen viseli a színház színpadon túli légkörét. A maga módján fejezi ki nemtetszését.

Molnár Gál Péter színikritikus írja majd Balázs Samuról:

Forrófejű ellenzéki módjára sem futott fejjel a falnak. Távoli előkelőséggel szemlélte a tetszőt, visszatetszőt, az elriasztót. Játszott. Ellenvéleményeit megtartotta szerepeinek, alakjainak, teremtményeinek. Színpadon és filmen szenvedélyesen igaz osztályidegennek látszott. Bölcselettel bíró reakciósnak.

Balázs Samu 1947-ben játssza el Major Tamás rendezésében Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékában pályafutása egyik emblematikus szerepét, Malvoliót. Játékát minden kritika kiemeli. Mátrai-Betegh Béla az Igazság című lapban írja a májusi bemutató után:

Igazán nagy méretű, művészi jellemzésben jelentékeny, a legapróbb részletekben is elmélyült alakítás csak egy van: Balázs Samué, Malvolio szerepében. A jöttment nagyképűség, a hencegő ostobaság, a hideglelős hatalomvágy és a pórul járt gőg gondosan árnyalt, mélyen emberi ábrázolást kap ettől a kitűnő színésztől."

Balázs Samunak 1947 őszétől 1949 nyaráig tizenhárom bemutatója van.
Elsősorban Nádasdy Kálmán és Gellért Endre rendezéseiben. Major Tamás ritkábban foglalkoztatja.
1949. május 30-án letartóztatják Rajk László külügyminisztert. Balázs Samu akkoriban már nős, felesége Majláth Mária, aki ugyancsak a Nemzeti Színház tagja. A politikailag is tájékozott asszony tudja, hogy

Major Tamás a koholt vádak alapján letartóztatott Rajkkal korábban szoros baráti viszonyt ápolt, de már a miniszter letartóztatása előtt elfordult tőle.

Majláth Mária a letartóztatás hírére bemegy a színházba, rányit Major Tamásra az igazgatói irodában és közli:

Érezze magát leköpve!

Maga miért jön velünk?

Molnár Gál Péter Balázs Samu házassága kapcsán jegyezte le:

Majláth Máriához, színésznő feleségéhez keménykezű sógora, a belügyminiszter, Erdei Ferenc adta hozzá.

A színészpár fia, Balázs Ádám másként idézi a történteket.

Édesanyja, amikor még a szegedi társulatot erősítette, a Nemzeti Színház szegedi vendégjátékán ismerte meg Balázs Samut. Majláth Máriának akkor éppen Pesten akad dolga, a nemzetis színészekkel együtt jön fel a fővárosba. Balázs Samu rákérdez:

Mondja, maga miért jön velünk?

Másnap együtt ebédelnek a körúti Erzsébet étteremben. A Nemzeti következő szegedi vendégjátéka után Major Tamás Majláth Máriát is leszerződteti. Majláth Mária beköltözik egy Benczúr utcai lakásba. 1948 karácsonyán azt mondja Balázs Samunak:

látja, hogy gondjai vannak a kosztolással, adja hát fel albérletét, költözzön hozzá.

Majláth Mária egyik lánytestvére Majláth Jolán akkoriban Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter (korábbi belügy- és igazságügyi miniszter) felesége. Férje később a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz.
Mindkét család – Máriáék, illetve Jolánék - a Benczúr utcában lakik, a keményen politizáló Jolán és a színésznő Mária között nem igazán harmonikus a kapcsolat.

Balázs Samu és Erdei Ferenc sosem találkoznak.

Kapcsolatuk arra korlátozódik, hogy Erdei Ferenc karácsonyonként átküldeti a maga készítette kocsonyát.
Majláth Mária a Nemzeti Színházban főként epizód- és karakterszerepeket kap, amelyekben szuggesztív és hiteles. Önálló estjei vonzzák a közönséget.
Mindemellett készséggel vállalja a szakmai félárnyékot a férje mellett. Illetve a feleség, valamint – fiuk 1952-es születése után - az anya szerepét. Majláth Mária jár szülői értekezletekre, a Hunyadi téri piacra. Kitűnően főz.

null

null

Mindemellett háttérbe húzódva is explozívabb személyiség, mint a civilben inkább magának való Balázs Samu.

1949-ben Majláth Mária „ráront" Major Tamásra, majd másik színházhoz szeretne átszerződni. Major Tamás ezt megakadályozza, de még kevesebb feladatot juttat a színésznőnek. Balázs Samu felajánlja feleségének: próbál közbenjárni az érdekében. Majláth Mária köszönettel visszautasítja.

Kossuth-díj a nyugtatók között

Balázs Samu egy interjúban fogalmazza meg ars poeticáját:

Azonosulj és ítélj. Ne mozdulj ki a színpadi figura világából, de ne add fel magad.

Major regnálása idején köztudott, hogy Balázs Samu Major Tamástól sem fél. Lenézi és flegmán beszél a direktorral.

Mindamellett tudásával, tiszteletet parancsoló megjelenésével eléri, hogy nem „piszkálják" politikai okból, ahogy művészi szempontból sem keres rajta fogást a hatalom.

Timár József például, aki ugyancsak a Nemzeti Színház egyik vezető színésze, hasonlóképpen lenézi a kommunistákat, de őt könnyebb kikezdeni, mert iszik. Timár Józsefet 1950-ben felfüggesztik állásából, mert előző év szilveszterén – két hónappal Rajk László kivégzése után – elszavalja a Szózatot, s amikor odajut a szövegben, hogy „Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor": egyet előre lép. Timár József egy ideig vasesztergályosként dolgozik.
Balázs Samunak az 1950-51-es évadban öt színházi premierje van: Figaro házassága, Ármány és szerelem, Hatszáz új lakás, A revizor, Bánk bán.
Az Ármány és szerelemben a kancellárt alakítja, amiről Tamás Ernő azt írja a Kis Újságban:

Balázs Samu kancellárjában tömörül mindaz a zsarnoki önkény, udvari ármány, gőg és gátlás nélküli embertelenség, ami egy romlott társadalom ostoba előítéleteiben gyökerezik.

Balázs Samu abban az évadban négy mozifilmben is játszik: Ludas Matyi, Úri muri, Dalolva szép az élet, Különös házasság.
1951-ben Balázs Samu megkapja a Kossuth-díjat, ahogy elismerik kitüntetéssel Bihari József, Görbe János, Pécsi Sándor, Somlay Artúr és Tolnay Klári munkásságát is.

Balázs Samu nem vesz részt a díjátadó ünnepségen, mert az urológiai klinikán fekszik, az abban az évben ugyancsak Kossuth-díjjal kitüntetett Babics Antal professzor osztályán.

A Magyar Rádió stúdiója, Goda Gábor Bolondóra című regényéből készült hangjáték felvétele. Agárdy Gábor és Balázs Samu színművészek (1973). Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Balázs Samu díját két filmszerepével indokolják: a Különös házasságban papot alakít, a Dalolva szép az élet című mozidarabban egy reakciós karmestert.
Üzenet a díj is, az indoklása ugyancsak.

Balázs Samut azonban sem lekenyerezni, sem megvásárolni nem lehet.

Már díjazottként egyik aláírója lesz annak a Rákosi Mátyásnak címzett levélnek, amelyben három színésznő - Kende Paula, Albert Erzsi és Déry Sári - kitelepítésének felfüggesztését kérik. (Rákosi nem kegyelmez. Sz.Á.)
Mindezek után Balázs Samut 1951-ben felkérik – úgyis mint Kossuth-díjas művészt -, hogy szólaljon fel a Színházművészeti Szövetség október 15-ei konferenciáján. Megteszi.

Bírálja a Sztanyiszlavszkij-módszer gépies alkalmazását, valamint az orosz színészpedagógus tanulmányainak gyenge magyar fordítását.

A konferenciát követő fogadáson Révai József, Rákosi kultuszminisztere megkérdezi Balázs Samut:

Mondja, Balázs elvtárs, miért nem szeret maga bennünket, kommunistákat?

A színész visszakérdez:

Miből gondolja ezt, Révai elvtárs?

Révai azt feleli: abból, hogy Balázs Samu nem viseli a párttól kapott legnagyobb kitüntetést. Balázs Samu mosolyog, előhalász egy gyűrött gyógyszeres dobozt a zsebéből,

kikotorja a nyugtatók közül a Kossuth-díjat, kitűzi a zakójára.

Kossuth-díj mint súlyosbító körülmény

Balázs Samu még 1946-ban, Gellért Endre, a színész főtanszak vezetőjének kérésére kezd színészmesterséget és beszédet tanítani a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Azt tanítja, amit a legfontosabbnak tart: a közönséget nem szabad dezilluzionálni. Tanítványai tisztelve rajongják.

Öltönyben tanít, öltönyben próbál, öltönyt hord civil programjain. Ugyanakkor arra ösztönzi növendékeit: bátran alkalmazzák hivatásukban saját személyiségük meghatározó karakterjegyeit.

Balázs Samu nemcsak a főiskolán, a Nemzeti Színházban is tanácsokkal szolgál az ifjabb kollégáknak. Egy-egy okos mondata olyan színészek számára jelent fogódzót, mint Kálmán György, Raksányi Gellért, Sinkó László, Sinkovits Imre, Blaskó Péter.
Balázs Samu 1953-ban hagy fel a tanári hivatással. Van, aki politikai szándékot, a rendszerrel szembeni ellenállását sejti a döntés mögött. Tévednek. Balázs Samunak veseproblémái vannak. Túl gyakran kell kimennie az órákról.

A kényszerű ingázást kényelmetlennek, illetve saját karakterét tekintve stílusidegennek érzi.

Balázs Samu a magyar filmgyártás háború utáni újraindulását követően folyamatosan filmezik.
1952-ben a Magyar Filmgyártó Állami Vállalat illetékesei pénzbüntetésre ítélik, mert miután a Nemzeti Színház vezetése a színművész két filmfelkérése közül csak az egyikhez adja hozzájárulását, Balázs Samu azt a feladatot is lemondja. A Révai Dezső filmgyári vezérigazgató-helyettes és Tormási János főosztályvezető – a Vörös Csillag Traktorgyár minapi igazgatója – által jegyzett büntetési értesítőben súlyosbító körülményként értékelik Balázs Samu Kossuth-díját. Az aláírók hangsúlyozzák: a díjazottnak már a díj okán is illene túllépnie a magánsérelmeken. Azt is felróják, hogy a színésznek tudomása volt arról, hogy

a Nemzeti Színház igazgatója által engedélyezett szerephez már Balázs Samu parókáját is elkészítették, amely ráfordítás a színész visszalépésével kidobott pénz.

Balázs Samu befizeti a büntetést, majd újabb filmek sorában szerepel.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!