A magyar színésznő, akiről sikerei csúcsán a kommunista hatalom azt terjesztette, hogy orgiákra jár, és akit örökre tönkretettek

Magyarország Bara Margit színművésznő. ÉV 1960

Az 1928-ban született gyönyörű színésznő, Bara Margit az ötvenes-hatvanas években ünnepelt sztár volt. Színházakban és mozifilmekben is főszerepek sorát játszotta el. A fiatalon megözvegyült művész – első férje öngyilkos lett – 1964-ben új társát is megtalálta, Gyarmati Dezső, a többszörös olimpiai bajnok vízilabdázó személyében. Ám még abban az évben rágalomhadjárat indult ellene egy koncepciós ügy kapcsán. A hatóságok sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdtek nyomozni Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat befolyásos vezetője ellen. Ezzel párhuzamosan kezdtek terjedni a pletykák, amelyek szerint az Onódy irányítása alatt álló mulatóhelyeken orgiákba torkolló tivornyákat tartanak a magas beosztású funkcionáriusok, valamint a legszebb magyar művésznők részvételével. Utóbbiak közül egyedül Bara Margitot nevesítették meg. Onódy hivatalos büntetőügyében ezek az orgiák nem szerepeltek, s így a színésznő védekezni sem tudott a rosszindulatú hazugságok ellen, amelyek terjesztői azonban elérték, hogy Bara Margit a továbbiakban ne kapjon filmes feladatokat, valamint jelentős színházi szerepeket. A megalázott művész 1977-ben úgy döntött: felhagy a színészi pályával, s visszavonul. A rendszerváltás után Kossuth-díjjal próbálta kiengesztelni - meggyalázói helyett - az akkori illetékes kormányzat, Bara Margit továbbra sem vállalt el egyetlen felkérést sem, élete végéig tartotta magát a fogadalmához. Amely döntés egyben a magyar színjátszás és filmművészet szempontjából komoly veszteséget jelent.

Margit, téged keresnek!

Halász Géza még a nagyváradi színház tagjaként találkozott Bara Margittal. Bara Margit utóbb úgy fogalmazott:

Nagy hatással volt rá a megismerkedésünk. Felkeltettem az érdeklődését, és később, amikor átjött Kolozsvárra, akkor nagyon... intenzíven törekedett felém. Én azonban távol tartottam magam tőle.

A távolságtartás az 1954-55-ös színházi évadban véget ért.

Halász Géza időközben elvált feleségétől, Bara Margit sincs már párkapcsolatban. Bara Margit utóbb elmondta: tudott a férfi alkoholproblémáiról, de mivel családjukban, közvetlen környezetében nem akadt hasonló függőséggel élő ember, nem látta át annak súlyosságát. Különben meg - mint az sokakkal előfordul -, hitte, hogy

ő majd segíthet új párjának kigyógyulni a „betegségéből".

A színészpár nem sokkal a kapcsolatuk kezdete után eldönti: összeházasodnak. A házassághoz szükség van a magyar és a román hatóságok hozzájárulásához is. Nehéz ügynek tűnik. Szerencsére Bara Margit kamaszkori barátnője, Bisztrai Mária is a kolozsvári színház tagja,édesapja, Petru Groza pedig éppen államelnöki pozícióban van.

Így esik, hogy a házassági hozzájárulást román részről maga az államelnök írja alá az irodájában leánya és a házasulandók jelenlétében. Némi várakozás után a magyar engedély is megérkezik.

Fontos adalék: Halász Géza akkor már egy adminisztratív balfogásnak köszönhetően nem társulati tagként, hanem fellépti díjasként játssza a szerepeit. Ez egyben azt jelenti, a maga ura, nincs akadálya a hazatérésének Magyarországra. Ám a hazatérés szándékát nem említi arájának.
Az esküvőt követően azonban Halász Géza újabb hivatalos iratot kap: engedélyezik számára a hazatérést. Ígéri, hogy mire ifjú felesége is megkapja a vonatkozó engedélyt, addigra számára is intéz majd színészi lehetőségeket Budapesten. Majd távozik az országból.

Nem sokkal később levélben tudatja: állta a szavát, feleségének is helye lesz a Petőfi Színház társulatában, amely teátrum őt magát is leszerződtette.

Bara Margit mégis úgy érzi: ha Magyarországra költözik, az idegen környezetben könnyen befulladhat a pályája. Szüleitől, testvérétől sem akar távol lenni.

Ám a feleség legyőzi benne a színésznőt, a családjához ragaszkodó leányt.

Petru Groza közbenjárására három hónap várakozás után megkapja az engedélyt, hogy férje után menjen Magyarországra. Az útlevelében azonban van egy szigorú kitétel: ha elhagyja Romániát, nem térhet vissza az országba.
Bara Margit 1955 szeptemberében, egy pénteki napon érkezik Magyarországra. Halász Géza a Keleti pályaudvarról saját szülei Kisfaludy utcai lakásába kíséri feleségét. Asztalhoz ülnek, csend van.

A szülők maguk is alkoholbetegek. Sosem kedvelik meg az "erdélyi nőt".

Ülnek, esznek. Megszólal a telefon, Bara Margit apósa veszi fel a kagylót, kis szünet után azt mondja:

Margit, téged keresnek!

Bara Margit színésznő a pesti Duna-parton, 1959-ben Forrás: MTI/Tormai Andor

Elbűvölő képmás

A vonal túlsó végén Lénárt István, a Ranódy László rendezésében készülő Szakadék című film gyártásvezetője. Üdvözli a Magyarországra érkezett színésznőt, egyben arra kéri: azonnal menjen ki a filmgyárba egy próbafelvételre. A megilletődött színésznő pár nap türelmet kér fáradságára hivatkozva. A kérés meglepi a gyártásvezetőt, de beleegyezik.
A telefonbeszélgetés után kiderül, a filmgyárba kilátogató, elsősorban saját magát a filmesek figyelmébe ajánló Halász Géza adta oda felesége fotóját a Szakadék rendezőjének. Amit akkor még Halász Géza sem tud:

a fotó körbejárt, Bara Margit arcképe mindenkit megbabonázott, rendezőtől operatőrön át kellékesig, díszítőkig.

Pár nappal a hívás után sor kerül a próbafelvételre.

Akik jelen voltak, utóbb mind azt mondták: érezhető volt, hogy Bara Margit kamera előtti felbukkanása egy filmtörténeti korszak kezdete.

A Szakadék története 1936-ban játszódik. Részletek a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének vonatkozó elemzéséből:

A Szakadék a Horthy-érában játszódik, de nem valamiféle tézisfilm vagy pamflet. Nem a Horthy-korszakról szól, ugyanis mindenféle propagandisztikus tartalmat levet magáról, és az emberi küzdelem, szenvedés és szolidaritásvállalás egyetemes dimenzióit mutatja meg.(...) Az egyes jelenetek és képkompozíciók mívességének fokához mérhető a figurák kidolgozottsága. A Szakadék világát élő-lélegző alakok népesítik be, nemcsak a fő-, de a mellékszereplők is ilyenek. A figurák lélekrezdüléseit sokszor minimál gesztusok teszik láthatóvá. (...) A játékfilmben itt debütáló Bara Margit (...) egy röpke tekintete, egy óvatlannak tetsző mozdulata a figura lelkének mélységeibe vezet el.

Az 1956 elején mozikba kerülő Szakadék plakátjára felkerül a kiváló színházi és filmgyári fotós, Inkei László Bara Margitról készített fotója.

A képmás elbűvöli az ország apraját s nagyját.

Kritikai szempontok

A Szakadék az akkor a népművelési miniszter posztját betöltő Darvas József forgatókönyve alapján készült. A forgatás idején Darvas erős érdeklődést mutatott Bara Margit iránt, mely érdeklődést – az egykori szemtanúk szerint – a színésznő finom eleganciával hárította.

Szakírók szerint, ha nem abban az évben készül el Törőcsik Mari főszereplésével Fábri Zoltán Körhinta című filmje, úgy a Szakadékot nevezik be a cannes-i filmfesztiválra.

Másként történt, Cannes-ban Fábri Zoltán filmjét Arany Pálmára jelölték, de

az ugyancsak neves Karlovy Vary-i fesztiválon a Szakadék, valamint Máriássy Félix rendezése, az Egy pikoló világos kapnak két nagydíjat a négy közül.

A nemzetközi zsűri tagjai főként Molnár Tibor, Bara Margit, Sinkovits Imre, Horváth Teri, Dayka Margit, Bihari József őszinte és igaz játékát, valamint a gyermekszereplők természetességét emelték ki.

Sinkovits Imre színművész (1966), Bara Margit partnere a Szakadék című filmben Forrás: Fortepan / Hunyady József

Filmes bemutatkozása kapcsán Bara Margit sorra adja az interjúkat a különböző lapokban. Halász Géza a kritika udvarias érdeklődése mellett játszik főszerepeket az Egri István igazgatta Petőfi Színházban.

Halász szembesül a ténnyel: háború előtti népszerűsége elveszett.
1955 szeptemberében mutatják be Szigligeti Ede Fenn az ernyő nincsen kas című darabját, amelyben Halász Géza Várkövi báró szerepét alakítja. A Magyar Nemzet recenzense így fogalmaz:

A színpadjainkon most bemutatkozó Halász Géza mértéktartó, fegyelmezett és igen rokonszenves játékával velünk is elhitette, ha nem is a figura létét, de annyit mindenesetre, hogy azidőben lehetett hinni ebben az alakban.

A színész 1956 májusában Posa márkit alakítja az Apáthy Imre rendezésében színre került Don Carlosban. Az Esti Budapest kritikusának értékelése:

Illúziót keltő Posa márki szerepében Halász Géza is, csakhogy erejéből többre nem futja ennél. A cselekmény döntőszálait Posa márki tartja a kezében. Jelentékenyebb alakítással e szerep fölébe nőhetne szinte valamennyi többinek.

Bara Margit a királynőt játssza a Don Carlosban. A színésznőről Benedek Marcell ír a Magyar Nemzetben:

„ A királynő szerepét a Budapesten nemrég feltűnt Bara Margit játssza. Néhány évvel ezelőtt még mint alig fölserdült leányt láttam Kolozsvárott első szerepeiben. Szép ígéret volt már akkor is, s most úgy látszik, be is váltja, amit ígért. Lágyan, kedvesen csengő hangja talán nem teszi alkalmassá erős drámai kitörésekre, de Erzsébet szerepében finom mozgásával, a szenvedés őszinte éreztetésével illúziót keltett és meghatotta a nézőt. A rideg spanyol udvarba került francia hercegnő úgy hervadt szemünk láttára, mint az átültetett virág.

Nem visz nőket

Bara Margit a Szakadék után a Dani című filmben kap szerepet, Páger Antal partnereként. 1956 nyarán megkezdődik a színésznő számára az igazi áttörést hozó film, a Bakaruhában forgatása Fehér Imre rendezésében.
Halász Géza eljátssza a Petőfi Színházban Molnár Ferenc Olympiájában Kovács kapitány főszerepét.

Páger Antal és Bara Margit a Dani című film egyik jelenetében (1957) Forrás: Fortepan / Sütő András örökösei

A színházak hamarosan bezárnak.

1956 őszén a színészházaspár még Halász Géza szüleinek lakásában él. A ház kőhajításnyira van az októberben kirobbanó harcok egyik centrumától, a Corvin-köztől. Amikor a házaspár szobáját aknatalálat éri, ők az óvóhelyként szolgáló pincében vannak. Nem sokat időznek ott.
Halász Géza mindent látni akar, olykor kapualjakba húzódva figyeli a tűzharcot.

A férjét féltő felesége rettegve ugyan, de vele tart.

Bara Margit évtizedekkel később úgy emlékezett:

Géza végig úgy viselkedett, mintha direkt várta volna, hogy valami történjék vele. Kihívta maga ellen a sorsot.

A forradalom leverése után Halász Géza szeretné elhagyni az országot, javasolja feleségének: menjenek Münchenbe a férfi ott élő nővéréhez. Bara Margit inkább maradna, nem akar még távolabb kerülni Erdélyben élő családjától. Halász Géza azonban megállapodik egy teherautó-sofőrrel, Bara Margit pedig összecsomagol. Amikor azonban a sofőr megtudja, hogy az egyik utasa nő, eláll a vállalásától. Azt mondja:

nem visz nőket, mert tapasztalta, lebukás esetén szörnyű dolgokat művelnek velük az oroszok a határ közelében.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!