A zeneszerzés pezsgőtabletta az agynak, és nincs káros mellékhatása

Hidvégi Áron
Vágólapra másolva!
Augusztus 17-én, csütörtökön este 8 órától a siófoki kikötőben, a Bor és Kenyér Ünnepén csendülnek fel Hidvégi Áron szerzeményei a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar előadásában. A koncerten híres filmzenék mellett halható majd Hidvégi Áron négy dala. Hidvégi Áron az Origónak úgy fogalmazott: a zeneszerzés megnyugvást ad neki a hétköznapi nyüzsgés után. „Este, amikor elaltatom a kisfiamat és a lakás elcsendesül, leülök, felteszem a fülhallgatót, és felveszem az eszembe jutó dallamokat. Később ezeket fejlesztem tovább – plusz részekkel, szólamokkal »kiszínezem« a melódiákat." – mondta. Korábban underground- és heavy metal zenekarokban zenélt, billentyűs hangszereken, gitáron, basszusgitáron is játszik. Hidvégi Áron úgy véli: az ember idővel lenyugszik, családja lesz, és a zenében sem a robbanást, hanem a szépséget és az értéket keresi. Interjú Hidvégi Áronnal.
Vágólapra másolva!

Zenél a mozi címmel adott koncertet a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar július 28-án, Dunakeszin. Világhírű filmek felejthetetlen dallamait hallhatta a közönség. A koncerten a népszerű művek mellett négy eredeti hangvételű, filmzenei ihletettségű dal szimfonikus átirata is elhangzott, amelyeket ön írt. Hogy sikerült a koncert? Hogyan fogadta a közönség a dalait?

Életre szóló élmény volt a debütálás, nagy sikert arattak a közönség körében a dalaim. Elismerő visszajelzéseket kaptam, sokan mondták, hogy nagyon tetszettek a zeneszámok és abszolút érezték azokat a hangulatokat, amiket a dalok közvetíteni igyekeztek. Ez nagyon jólesett és arra ösztönöz, hogy ezt a négy dalt professzionális stúdióban is felvegyük, valamint, hogy további szerzeményeket is bemutassunk.

Hatalmas élmény, amikor egy szimfonikus zenekar szólaltatja meg a zeneszerző művét.

Először élhettem át ezt a katarzist. Eddig a laptopom magányában, fülhallgatóval a fülemen írtam a zenéimet és hallgattam vissza éjszakánként, amikor a család már elaludt és teljes csend volt a lakásban. Egy negyven tagú szimfonikus zenekar előadásában, professzionális zenészekkel egészen másként szólnak a dalok - egyszerűen lenyűgöző volt a koncert. Természetesen, korábban is hallottam már, hiszen voltam próbákon is, de színpadon, hangosítással, a közönség jelenlétével teljesen más az összhatás. A koncerten a zeneszámok alatt videókat és animációkat vetítettek a háttérben, amelyek Kozma Zsuzsanna kolléganőm kreativitását dicsérik. Minden dalra más képi világot álmodott és valósított meg.

Hidvégi Áron fotó: Talán Csaba

A Dunakeszi Szimfonikus Zenekar vezetője, Farkas Pál mit szólt, amikor először megmutatta neki a szerzeményeit?

Az egész úgy kezdődött, hogy az egyik kolléganőm felajánlotta, hogy otthon megmutatja az édesapjának a szerzeményeimet és megkérdezi tőle, milyennek találja a dalokat. Kiderült ugyanis, hogy Farkas Pál, a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar vezetője az édesapja. Másnap azzal a jó hírrel érkezett a kolléganőm, hogy édesapja meghallgatta és lát bennük fantáziát, találkozzunk és beszéljünk arról, hogyan lehetne tovább fejleszteni a szerzeményeket.

Újoncként ebben a világban sokat segít, ha az ember egy elismert művésztől kap iránymutatást, segítséget a fejlődéshez. Farkas Pál pedig rendkívül professzionális szakember.

Egyebek mellett a Gödöllői Kamarazenekar vezetője volt, majd megalapította és vezető karmestere lett a Gödöllői Szimfonikus Zenekarnak, később a Váci Zeneművészeti Szakközépiskola tanáraként és Szimfonikus Zenekarának vezetőjeként dolgozott, hosszú évek óta pedig a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar vezetője, számos kitüntetés és elismerés tulajdonosa. Fontos volt a véleménye, lényeges volt számomra, hogy mit mond: jók-e a szerzeményeim, vagy inkább menjek horgászni szabadidőmben.

Leültünk beszélgetni, és azt mondta: tetszenek neki a dalaim, és egészen biztos abban, hogy a közönség is szereti majd a szerzeményeket, mert egyszerű dallamvezetésű, értelmezhető, kellemes hangzású zeneszámok.

Felajánlotta, hogy ha lekottázzuk a dalokat, a zenekar előadja egy koncerten. Végtelenül boldog voltam. Egy profi zeneszerző ismerősünk segítségével letisztáztuk a szólamokat, megcsináltuk az átiratokat, lekottáztuk a dalokat, és a partitúrát átadtam Farkas Pálnak. Később, július végén pedig bemutatták a szerzeményeket a dunakeszi koncerten. Nagyon megtisztelő az is, hogy ha klasszikus zenei berkekben megmutathatom a dalaimat, nagyon pozitív visszajelzések érkeznek. Többen vonósnégyes előadásában képzelik el a zeneszámokat, van, aki maradna a szimfonikus zenekari előadásnál. Őszintén szólva én bármilyen formában el tudom képzelni ezeket a dalokat, hiszen a hangulatuk szinte bármilyen hangszeres környezetben átadható.

Hidvégi Áron fotó: Talán Csaba

Hol hallhatjuk legközelebb a dalokat élőben?

Augusztus 17-én este 8 órától a siófoki kikötőben, a Bor és Kenyér Ünnepén csendülnek fel újra a szerzeményeim a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar előadásában.

Ugyanaz lesz a repertoár, mint Dunakeszin volt júliusban. A koncert lényegében egy filmzenei slágerparádé amely középső részében helyet kap az én négy dalom. Ősszel pedig stúdióba vonulunk és a bemutatott dalokat professzionális környezetben felvesszük. Itt a hangzás sokkal intimebb lesz, a zongora és a vonósok köré épül. Ennek a zenei projektnek a Suburban Orchestra nevet adtuk, az elkészült zenék majd így fognak megjelenni.

Videóklipek is készülnek majd?

Igen, ez manapság már szinte alapkövetelmény, úgyhogy miután a stúdióban felvettük a szerzeményeket, készítünk videóklipeket is - valószínűleg animációs klipek lesznek pont azért, mert hihetetlen szabadságot ad.

Életét a zene már gyerekkora óta kíséri. A zeneiskola elvégzése után könnyűzenei formációkban zenélt. Elsősorban billentyűs hangszeren játszik, de gitározik, basszusgitározik, valamint mandolinon is játszik. Több ismertebb zenekar tagja volt, többek között a Kaukázus, az Iron Maiden tribute band), Yasya és a Három nevű formációkban láthatta önt a közönség. A zenei múltja segítette a zeneszerzésben?

A zeneiskolában természetesen megtanultam kottát írni, olvasni, a szolfézs is jól ment, imádtam, pedig a gyerekek ezt rendszerint nem szeretik. Nekem hihetetlenül jó szolfézs tanárom volt, ami nagy szerencse. Mondhatnám azt is, hogy a mai napig abból élek, amit ott tanultam. A zeneszerzésben azért a több mint húszévnyi aktív muzsikálás is segít persze, jó pár zenekarban játszottam, sok koncerten, fellépésen szerepeltünk. Több dalunkat rádiók is játszották.

Hidvégi Áron és a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar Forrás: Hidvégi Áron

Voltak olyan dalok, amelyeket már akkor ön írt?

Van néhány, de nem sok, akkoriban inkább a már bedobott ötletek kiszínezésében találtam meg magam.

Később hogyan jött az ihlet, hogy - átlépve az underground és a heavy metal zenén – klasszikusabb, kifinomultabb zenét írjon?

Ez végtelenül egyszerű.

Az ember életében óriási fordulat, amikor családja lesz. Lenyugszik és a család minden más elé kerül, ami teljesen normális.

Ifjú korban zenéltünk, próbáltunk, koncertekre jártunk, felléptünk, hajnalig muzsikáltunk. Miután családom lett, ez megváltozott. Az aktív zenekari élet – pláne ha az ember komolyan űzi - elég nehezen illeszthető be a család-munka-zene háromszögbe. Azt kezdtem el próbálgatni, hogy a zene, a zenélés milyen formája passzol ehhez az életszakaszhoz, ami ugyanúgy örömet okoz, engedi a kreatív energiákat szárnyalni. Így jutottam el oda, hogy elkezdtem zenéket írni. Hiszen ez nem időhöz kötött, amint van akár egy szabad óra, lehet ötletelni. Egyszóval itt a kulcs az alkotás öröme és a rugalmasság.

Hidvégi Áron fotó: Talán Csaba

Milyen stílusban írja a dalait?

Évekig játszottam underground, rock és metál zenekarokban. Amikor az ember fiatal, a zenével is úgy van, hogy hadd szóljon, robbanjon minél hangosabban. Azonban az ember negyven év felett már inkább a szépséget keresi a zenében, nem a megőrülést. Legalábbis az én esetemben ez a helyzet.

Inkább kifinomultabb, megnyugtató, elgondolkodtató zenéket hallgatok, kikapcsolom a külvilágot. Ez a hozzáállás igaz a zeneszerzésre is.

Bár a saját dalaim hangszerelésüket tekintve klasszikusnak mondhatók, valamilyen módon mégis kapcsolódnak a könnyűzenéhez abból a szempontból, hogy a dallamvezetésük és a szerkezetük egyszerű, érthető. Ez könnyűzene, mondhatni instrumentális popzene klasszikus hangszerekkel előadva.

Milyen módszerrel szerzi a zenéit?

Vannak, akik azonnal kottában, szólamokban gondolkodnak - ők általában a tanult, zeneakadémiát végzett zeneszerzők. Én ettől azért még messze vagyok, talán egyszer eljutok ide. A könnyűzenei múlt miatt én inkább az ott elterjedt metodikát használom.

Akkordokban és dallamokban gondolkodom, és ha eszembe jut valami akkor azonnal rögzítem.

Aztán elteszem. Összegyűlik öt-hat dallamfoszlány, dalkezdemény és néhány nap vagy hét múlva egyiket-másikat újra előveszem és tovább fejlesztem. Ez egy ilyen körkörös folyamat. A dalok hangulatai a hétköznapi élet érzéseire reflektálnak. Épp mostanában néztem meg, hogy jó néhány dallam összegyűlt már. Szépen, lassan - ahogy az időm engedi - színezem ezeket tovább. Jó volna összehozni egy albumra valót.

Hidvégi Áron fotó: Talán Csaba

Létezik még olyan, hogy nagylemez? Vagy más formában jelenteti meg az albumot?

Azt hiszem, nincs már klasszikus értelemben vett lemezmegjelenés, de nem is ez a lényeges, hanem az, hogy legyen egy komplett zenei anyag és a digitális közösségi és zenei térben jusson el azokhoz, akiknek tetszik és szívesen hallgatják.

Nagy álma volt, hogy szimfonikus zenekar adja elő a műveit. Ez megvalósult. Milyen álmai vannak még a zenével kapcsolatban?

Szép lenne, ha egyszer templomi orgonán szólalnának meg a dalaim.

De nagy álmom az is, hogy filmekhez írjak zenét.

Az óriási élmény lenne. A filmzene alkalmazott művészet, a képi világot kell kiegészíteni, kerek egésszé varázsolni. Szívesen írnék akár rövidfilmhez, reklámfilmhez vagy dokumentumfilmhez is zenét, ez még erősen bakancslistás dolog.

Hidvégi Áron fotó: Talán Csaba

Mit ad a lelkének a zeneszerzés?

Megnyugvást. Kifésüli az idegszálaimat. Az embert rengeteg impulzus éri szimplán a mindennapi életünkből fakadóan, rengeteg érzés, stressz, zaj.

Amikor este leülök zenét szerezni, lényegében meditálok.

Más ember jógázik, sorozatokat néz vagy horgászik. Nekem a zeneszerzés nyújt örömet. Egy órányi muzsika után mintha kicseréltek volna. A zeneszerzés pezsgőtabletta az agynak - és nincs semmi káros mellékhatása. Legfeljebb annyi, hogy kevesebbet alszom.

A kisfia is érdeklődik a zene iránt?

Igen, nagy öröm és büszkeség ez egy zenész apukának. A kisfiam ötéves, egy éve zongorázik, nagyon ügyes és ami a legfontosabb, örömét leli benne és önszántából csinálja. Egy japán módszerrel tanul, ami egészen különlegesen, játékosan képzi a képességeit. Itthon rengeteg hangszer van, mindent próbálgat, sokat járunk koncertre is. Most lett egy új szerelem számára, a dob. Legutóbb kijelentette: dobos lesz, úgyhogy a szomszédságot lassan ideje felkészíteni.