Emberek múlt nélkül

Túléli ugyan a balesetet, de csak fekszik és néz, nem reagál a külvilág egyetlen mozzanatára sem. Aztán felébred, de nem emlékszik semmire, nincs múltja, nincs családja, nincsenek emlékei. Egy kómából visszatért embernek mindent újra kell kezdeni és vele együtt a legközelebbi hozzátartozóknak is.  

Az orvosok egy része szerint a kómában lévő egyén nem gondolkodik, nem érez, nem érzékeli a külvilágot. Mivel ilyen esetekben agyműködésnek semmi jele, és a beteg nem reagál semmilyen külső ingerre. Ennek ellenére a kómából visszatértek többsége gyakran számol be a körülötte zajlott eseményekről, az orvosok, vagy hozzátartozók viselkedéséről. Vagyis a betegek nagy tudja mi történik körülötte, örül a látogatóknak, hallja a környezetét, csak képtelen rá reagálni.

A hozzátartozók pedig nap, mint nap azért fohászkodnak, hogy szerettük végre kinyissa a szemét. Ha pedig az illető felébred minden támogatásra szüksége van a felépüléshez. Ők szerencsésnek tartják magukat, mivel esélyt kaptak az élettől. Bár ez az esély az orvosi kezelésen túl rengeteg türelmet, elszántságot és persze a hozzátartozók segítségét igényli. Lelki támogatás nélkül ugyanis a páciensek többsége hamar feladja, mert nem látja azt a célt, amiért érdemes folytatni a harcot.

A család tehát erős motivációt jelent a felépülők számára. Átlendítik a beteget a kritikus pontokon, segítik a tanulásukat és legfőképpen hisznek bennük. Hisznek abban, hogy lányuk, apjuk vagy férjük felépül, újra megtanul járni, beszélni, és egyszer talán minden ott folytatódhat, ahol a baleset előtt abbamaradt.

Ha többet szeretnél megtudni a kómából felébredt betegek gyógyulásáról, akkor nézd meg a LIFE magazin riportját!