Hárompercenként hazudunk, ha kell, ha nem

Hétköznapi hazugságok, amelyeket nem veszünk észre. Rosszabb esetben akár kényszeres személyiségváltoztatást is eredményezhetnek. Jó embernek szeretnénk látni magunkat, mégis tíz perc alatt háromszor nem mondunk igazat. Mindenképpen szükséges elferdítenünk az igazságot?

"Egy átlagos ember egy 10 perces beszélgetés alatt legalább háromszor hazudik" - állítja honlapján egy, a hazugságokkal és azok felismerésével foglalkozó cég, a Kiefer csoport. "Nem nagy dolgokra kell gondolni, hanem inkább udvarias, illedelmes hazugságokra, például mikor visszafogottabban reagálunk beszélgetőpartnereink kijelentéseire, hogy ne kelljen nyíltan véleményt alkotnunk. Ez azonban már egyfajta
megtévesztés" - mondta el kérdésünkre a cég szakértője, Kékesi Dániel. "A legtöbb ezek közül a mindennapi füllentések közül teljesen ártalmatlan, életünket drámaian nem befolyásolják, ezért ezeket nem is érdemes leleplezni."

"Remekül áll rajtad", "jó lett a hajad" - hétköznapi hazugságok, melyeket szinte gépiesen mondunk. Olykor akár a szándékos megtévesztés is lehet a céljuk, a határvonal pedig igen keskeny. Hazudunk a főnökünknek a náthánkról, hogy megússzunk egy napot, füllentünk a gyereknek, hogy legyen még egy óra nyugalmunk, sőt a hentesnek is, akinek mosolyogva engedjük meg azt a plusz öt dekát, amitől aztán hazáig dühöngünk.

Sokan örülnének, ha képesek lennének megállapítani, mikor hazudnak nekik. Léteznek ilyen emberek, és még csak nem is szuperhősök: ők a hazugságszakértők, akik többet olvasnak ki a testbeszédből és az arckifejezésből, mint egy átlagember.

Tim Roth és csapata a Hazudj, ha tudsz!-ból

Hazánkban is nagy sikerrel vetítette az egyik kereskedelmi televízió a Hazudj, ha tudsz! című sorozatot, amelyben a főhős a gépeknél is pontosabban mondja meg valakiről, hogy hazudik. A Tim Roth által mesterien megformált dr. Cal Lightman alakja nem a fantázia szüleménye, hazugságszakértők valóban léteznek.

Mind hazugok vagyunk

Legtöbben jó embereknek tartjuk magunkat, és az "őszinte vagy?" kérdésre azonnal rávágjuk, hogy "igen", pedig a legtöbb ember gyakran hazudik, bár sokszor talán bele sem gondol, hogy éppen ezt teszi. Hazudni azt jelenti az értelmező szótárak szerint, hogy valami olyat mondunk, ami nem igaz, azért hogy tudatosan becsapjunk valakit, illetve másokban előre megfontoltan hamis benyomást keltsünk. Ez pedig nyilvánvalóan kevéssé fér össze a "jó ember" arculattal.

"A legártatlanabb mód, amikor nem hazudunk, de nem is mondunk el mindent" - véli dr. Fehér Gabriella pszichológus. "Például nem mondjuk meg a rég látott osztálytársnak, mennyire ráncos lett az arca, vagy mennyire meghízott, mióta nem találkoztunk, noha ez a véleményünk. Inkább azt füllentjük, hogy szinte alig változott. Ez ártatlan dolog, és az az alapja, hogy az ember a kritikára sokkal érzékenyebben reagál, mint a dicséretre, egy bántó szót öt dicsérővel is nehéz helyrehozni." Sokszor azonban ezekkel a kegyes hazugságokkal saját magunkat próbáljuk menteni, elhallgatjuk az igazságot, cserébe azért, hogy ne kelljen belemennünk hosszas és sokszor meddő vitákba.

Hazugságvizsgáló kontra szakértő

Amerikai filmek visszatérő eleme, hogy a főhős "átveri a hazugságvizsgáló gépet". Kékesi Dániel - művésznevén Danny Blue - szerint ennek van alapja, a gép ugyanis valóban tévedhet. "A poligráfos vizsgálat megbízhatóságát néhány szakértő 95, mások viszont csak 61 százalékosra értékelik. Tény, hogy a gép az esetek 16 százalékában hazugságnak tünteti fel az igazmondást." A hazugságvizsgáló gép a légzés, a pulzus és a verejtékmirigyek működésének változása alapján dönt arról, hogy az adott illető igazat mond vagy hazudik. Stresszhelyzetben azonban előfordul, hogy valaki akkor is produkálja a jeleket, ha nem hazudik.

"Ha például valaki fél attól, hogy nem hisznek majd neki, miközben igazat mond, ez ugyanolyan érzelmet vált ki, mint aki attól fél, hogy a hazugsága miatt lebukik" - részletezte Kékesi. A szakember szerint vannak olyanok, akiken alkatilag kevésbé látszik, ha hazudnak, ez egyfajta adottság. "Megtanulni ugyanezt igen nehéz, és aki tudja is, hogy mik a hazugságra utaló jelek, nem biztos, hogy ki tudja cselezni a gépet vagy a hazugságszakértőt."

Azonban a való életben a hazugságszakértők nem egészen ugyanazt a munkát végzik, mint a tévé képernyőjén. A dr. Paul Ekman módszerén alapuló testbeszéd és arcjátékelemzés célja Kékesi szerint inkább a kommunikáló felek - például munkáltató és munkavállaló - közti kommunikáció javítása. "Egy ilyen tréning résztvevői tulajdonképpen az érzelmeket ismerik fel, a hazugsághoz vezető motivációkat érthetik meg jobban. Ennek hatására jobb lehet a kapcsolat, nő az érzelmi intelligenciájuk, kiegyensúlyozottabbá válhatnak az életben."

Párhuzamos világok

Nyelvünk eszköz arra, hogy elképzeléseinket, álmainkat kifejezzük. Amikor átgondolatlanul fogalmazunk vagy olyan dolgokat mondunk, amiket nem tudunk biztosan, a beszédet rombolásra használjuk, ezzel tulajdonképpen a tisztességből és becsületből fakadó személyes erőnket veszítjük el.

Többféle valóságot hoz létre a hazugság. Amikor nem mondunk igazat, az igazi valóság meghasad, felbomlik. Megmarad saját világunk, amelyben élünk, és létrejön az, amit az embereknek hazudunk. Ők ez alapján hoznak döntéseket, ám ez a másik valóság a mi kapcsolatainkat és jövőnket befolyásolja.

Különösen jelentős ez a probléma az internetes alkalmazások felületén, közösségi vagy párkereső oldalakon. "Gyakori az igazság kiszínezése, tipikusan ismerkedőoldalakon. Itt az emberek hajlamosak magukat szebb színben feltüntetni, például tíz évvel ezelőtt készült képet töltenek fel, vagy a testmagasság és a testsúly adatai nem stimmelnek" - mondta dr. Fehér Gabriella. De nem idegen ez a jelenség például az állásinterjúk világától sem, amikor a jelentkező igyekszik úgy megformálni önéletrajzát, hogy az a lehető legjobb fényt vesse képzettségére, korábbi tapasztalataira.

Akár teljesen új személyiség is lehet?

"Súlyos esetben az illető egészen új személyiséget kreálhat magának, beleértve a nem megváltoztatását is. Amikor valaki nem vállalja saját magát, és egy álomvilágba menekül, annak lelki sérülés lehet az alapja. Ezt a kétlaki életet sokáig lehet folytatni, de soha nem hoz igazi megnyugvást"- állítja Fehér doktornő. Biztosan visszaüt azonban a valóság ilyenfajta felbomlása, ha nem is azonnal. Ráadásul az sem biztos, hogy jobb hazudni, mint az igazságot elmondani, ugyanis ilyenkor repedés keletkezik a magunk és a többiek élete között, ami rengeteg energiánkat elszívja, és a becsületünkbe kerülhet. Ha túl sok ártalmatlan hazugságot kreálunk, egy idő után tisztességünk szétesik, és döntésképtelenné válunk.