Az EU versenyképességének javításához új tervekre van szükség

Eredményes volt az október 20-21-én Budapesten megtartott "i2010 - A European Information Society for Growth and Employment" (i2010 - Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért) című konferencia - véli Christian Kirchner professzor, aki szerint az Európai Uniónak újabb terveket kell kidolgoznia ahhoz, hogy versenyképességén javítson. A Humboldt Egyetem jogi és közgazdasági tanszékének oktatója a konferencia második napján válaszolt a Mindentudás Egyeteme kérdéseire.

Mi a véleménye a konferenciáról?
- Nagyon eredményes rendezvényen vehettünk részt, ahol új információkban gazdag előadásokat hallhattunk. Ami igazán nagy előnye volt a mostani összejövetelnek, hogy a témák nagyon széles spektrumával találkozhattunk, s ez nagyon hasznos volt számomra és talán mások számára is. Sokat tanultam az elhangzottakból. Szerencsére az előadók nem csak közgazdasági témákat, hanem a másik szakterületemet, a jogot is érintették, ahol kifejezetten tartalmas vita alakult ki.

Pár szóban be tudná mutatni kutatási területét?
- Közgazdász és ügyvéd vagyok; a telekommunikációs szabályozás területén dolgozom a berlini Humboldt Egyetemen. Közgazdászként a hálózati közgazdaságtan valamint a hálózati szabályozás tartoznak a szakterületemhez. Mint főleg versenyjogi szabályozási kérdésekkel foglalkozó ügyvéd úgy vélem, a konferencia címében is szereplő i2010-program nagy kihívások elé néz.

Az i2001 program célja, hogy átfogja, korszerűsítse és kibővítse az Európai Unióban rendelkezésre álló szabályok és eszközök körét az úgynevezett digitális gazdaság előmozdítása érdekében. Az ötéves program az EU tagállamai által 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia részét képezi, melynek célja, hogy Európa 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasági régiója legyen. Ennek teljesíthetőségét szakemberek mellett már egyes vezető EU-politikusok is megkérdőjelezték.

A konferencián is szóba került az EU lisszaboni stratégiájának kudarca - ha szabad ezt a szót használni...

Ön milyen módon képzeli el ezt?
- A helyzet javulása érdekében mindenképpen a piacot kell liberalizálni és deregulálni - csak ez lehet a megoldás. Magyarán el kell érni, hogy a piacokon nagyobb teret kaphasson a verseny és visszaszoruljon a szabályozás és a bürokrácia.

Mi a helyzet az új és a régi tagállamok ellentétével? Tudomásom szerint bizonyos területeken a régi tagállamok - mint például Németország - az új tagoktól vesznek leckéket. Ott van például Észtország esete, ahol az e-kormányzás (e-governance) magasabb szinten áll, mint sok régi tagállamban.
- A dolog lényege az, hogy a régi tagállamok lényegesen lassabban fejlődnek és növekednek, mint a 2004-ben csatlakozott országok. És valóban vannak olyan területek, ahol van mit tanulnunk az újonnan érkezett országoktól. Különösen sok a tanulnivaló az olyan kérdésekben, hogy miként birkózzunk meg a szabályozás vagy az adórendszerek problémáival. Utóbbi például eklatáns példája annak, hogy az új országok számos téren előrébb tartanak. Elég, ha csak Szlovákiát vagy Észtországot említjük.

Ön szerint mikor köszönthet be valóban a digitális korszak? Egyes szakértők ezt az internet-penetrációval kötik össze, és azt mondják, hogy akkor lépünk új korszakba, és akkor érünk a telekommunikáció és az információs társadalom új szintjére, ha majd a háztartások fele szélessávú interneteléréssel rendelkezik.
- Úgy vélem, ezen a területen jelenleg technológiai váltás történik, mely valóban komoly változásokat indíthat el. Nagyon szerencsés helyzetben vannak az új tagállamok, pontosabban a keleti tagállamok, hiszen nekik már tényleg csak az újabb technológiákra kell költeniük, melyek a klasszikus - például telefonos - és a mobil- illetve kábeles hálózatok egyfajta elegyéből állnak. Ezzel komoly versenyelőnyre tehetnek szert a régebbi EU-s országokkal szemben.

Lesz a jövőben "győztes" technológia, mely esetleg egyesíti az összes többi technológia előnyeit?
- Szerintem több technológia is talpon marad. A különböző eszközök használatát a szükségletek fogják kialakítani. Értem ezalatt, hogy például lesznek olyan területek, ahol a mobilkommunikációs technológiákat használják majd, ugyanakkor a kábelhálózatok kora sem jár le a közeljövőben, mert arra is szükség lesz bizonyos esetekben.

Christian Kirchner 1993 óta a berlini Humboldt Egyetem jogi és közgazdasági tanszékének oktatója. Vendégprofesszorként járt Japánban, Kínában, az Egyesült Államokban, Vietnamban, Szlovákiában és Magyarországon is. Az amerikai, a japán, a kínai és az EU-s szabályozás szakértője. Szakterületei: antitröszt-szabályozás, csődtörvény, számviteli törvény. A konferencián a szélessávú internetezés lehetőségeiről szóló beszélgetést vezette.