Magyar kutatók a tavalyi év legfontosabb fizikai eseményében

Az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) fontossági sorrendbe szedte a 2005-ös esztendő legfontosabb fizikai eseményeit. A lista alapján a Fizika Nemzetközi Évében a legfontosabb eredményt egy olyan kutatás érte el, melynek magyar tudósok is részesei voltak.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének döntése értelmében 2005 a Fizika Nemzetközi Éve volt. Az Albert Einstein legnagyobb felfedezéseinek százéves jubileumát ünneplő esztendő legfontosabb fizikai eseményeit az American Institute of Physics összeállítása alapján ismertetjük.

A legfontosabb felfedezés: a jelenleg ismert legforróbb anyag folyadék halmazállapotú
A Long Island-i Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (BNL) Relativisztikus Nehézion Ütköztető (RHIC) nevű gyorsítójánál négy nagy kísérleti csoport közös bejelentést tett, melyben először számoltak be sokéves adatgyűjtésük egységes értelmezéséről. A RHIC nehézion-ütközéseiben olyan tűzgömb keletkezik, ami a korai Világegyetem egyfajta mása, az Ősrobbanás utáni néhány mikromásodpercből. Noha ez a tűzgömb az atommagok már ismert elemi építőköveiből: kvarkokból és gluonokból áll, azonban tulajdonságai eltérnek a várakozástól, mivel nem gyengén kölcsönható kvarkok és gluonok gázaként, hanem sokkal inkább egymással erősen kölcsönható kvarkok és gluonok alkotta folyadékként viselkedik.

Ebben a felfedezésben a magyar kutatók jelentős és nemzetközileg is elismert szerepet játszottak. A PHENIX kísérletben három magyar intézmény: a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet munkatársai és doktoranduszai vesznek részt, a PHENIX-Magyarország együttműködés keretében, melynek tudományos témavezetője Csörgő Tamás (MTA KFKI RMKI). A Dávid Gábor (BNL és Debreceni Egyetem) vendégprofesszor által vezetett debreceni csoport (Tarján Péter, Vértesi Róbert, Veszprémi Viktor) lényegesen járult hozzá az arany-arany ütközésekben keletkező új anyag azonosításához a részecskesugarak elnyelődését vizsgálva. Az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék (Csanád Máté, Deák Ferenc, Kiss Ádám) és a KFKI RMKI kutatói (Csörgő Tamás, Hidas Pál, Ster András [aki az MTA MFA kutatója is], Sziklai János és Zimányi József) főleg az ütközések frontálisságának meghatározásához, és a folyadékkép érvényességének kísérleti igazolásához járultak hozzá.

Kutatásaikat támogatta a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA - OTKA - NSF együttműködés, a NATO és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA). A RHIC gyorsító üzemeltetését az USA Energiaügyi Minisztériuma finanszírozza.

A rangsor további szereplői:

2005 további vezető fizikai eseményeit időrendben sorolja fel az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) honlapja:

A Cassini űrhajó megérkezik a Szaturnuszhoz, a Huygens szonda pedig sikeresen landol annak Titán nevű holdján (PNU 716);

Szilícium alapú lézereket fejlesztettek ki (Nature, Február 17.);

A legnagyobb mért, Naprendszeren kívülről jövő fénykitörés észlelése (PNU 721);

Szilárd anyagban észlelt szuperfolyékonyság újabb bizonyítékai (PNU 724);

Naprendszeren kívüli bolygóról jövő infravörös sugárzás észlelése (PNU 724);

Zeptogramm tömeg érzékenységű tartókaros szenzor (PNU 725);

Alacsony nyomáson fröccsenésmentesen becsapódó cseppecskék (PNU 725);

Pirofúzió, a piroelektromos kristály segítségével létrehozott fúziós reakció (PNU 729);

A hadronok tömegének eddigi legpontosabb, rács-QCD számoláson alapuló leírása (PNU 731);

A gyenge kölcsönhatás eddigi legpontosabb mérése (PNU 736);

Ultrahideg fermi atomok közvetlenül észlelt szuperfolyékonysága (PNU 734);

A "frekvenciafésű" technika (egy, a 2005-ös Nobel-díjhoz kapcsolódó téma) ultraibolya tartományba való kiterjesztése (PNU 735);

A Föld belsejében keletkező neutrínók észlelése (PNU 739);

Sötét atom-molekula keverék állapotok (PNU 744);

Influenza vakcinák hatékonyságának statisztikus mechanikán alapuló becslése (PNU 724);

Hidrofób víz (PNU 747);

A 2005-ös fizikai Nobel-díj (PNU 748);

Sétáló molekulák (PNU 751);

fonon Hall effektus (PNU 750);

Kettős neutroncsillagok összeomlásából származó rövid gamma-kitörések azonosítása (Nature, Október 6.);

Hiper-kevert állapotok (PNU 754);

További előrelépés a balkezes avagy negatív törésmutatójú anyagok kutatásában, többek között tökéletes lencsézés, infravörös tartománybeli közel tökéletes lencsézés, valamint a negatív törésmutatójú viselkedés infravörös-közeli tartományba való kiterjesztése (PNU 756).