Régészek Kr.e. 6. századi templomot fedeztek fel Albániában

Az amerikai University of Cincinnati régészei a közelmúltban közzétették az egyik legkorábbi, Hellásztól északra fekvő görög templomról készült kutatási eredményeiket.

Az egyetem kutatói mellett a munkában részt vettek az Albán Régészeti Központ, valamint a tiranai Régészeti Intézet dolgozói is. "Ez azon ritka esetek egyike, amikor egy sejtés beigazolódik: a frissen felfedezett templom egyedülálló jelentőségű az albán archeológia szempontjából, továbbá fontos adalékokkal szolgálhat a görög gyarmatosítás történetéhez az adriai régióban." - nyilatkozta Jack L. Davis, a University of Cincinnati görög régészeti tanszékének professzora, a nemzetközi kutatócsoport egyik vezetője. "Célunk, hogy többet tudjunk a Kr.e. 6-5. század vallásos életéről, Apollónia korai történelmének egy kevéssé ismert fejezetéről."

A helyszínen talált márványtábla részlete

Az áldozati ételek maradványai, valamint a díszes kézműves termékek mellett jelentős számú klasszikus és hellenisztikus kori szobrocskát is találtak a régészek, bár a szentély védőistenének kiléte egyelőre homályban maradt. Davis szerint "úgy tűnik, hogy a templom nem sokkal Apollónia kolónia alapítása után kezdett el működni. Az itt feltárt anyagok nagy mértékben gazdagítani fogják a Kr.e. 6-5. század vallásos életéről alkotott elképzeléseinket, hiszen Apollónia kapcsán erről az éráról csupán sejtéseink voltak eddig."

A kutatók feltételezése szerint a templom meglehetősen nagy volt, hozzávetőleges méreteit nemrég határozták meg. Ezek szerint a templom 14 x 40 méteres alapterületű lehetett. Az ásatások története, melyek egyébként a Bonjaket család birtokán zajlanak, közel négy évtizedes múltra nyúlik vissza. A régészek akkor kezdtek el itt dolgozni, amikor egy traktor véletlenül kifordított a földből néhány terrakotta szobrocskát. A munka során igazolódott, hogy egy egész szentély maradványaival van dolguk. Az albán-orosz régészcsapat, amely először dolgozott itt, téglafalak nyomaira bukkant, illetve több száz, Kr.e. 4-2. századra datálható szobrot tárt fel. A munkájuk mégsem kapott nyilvánosságot: a szovjet-albán kapcsolatok 1960-as megromlása miatt a csapat nem publikálhatta eredményeit.

2002-ben albán régészek összefogtak Davis-szel és kollégáival, és először felszíni méréseket végeztek. Ennek keretében a tudósok a jó ideje akadálytalanul tenyésző vegetáció között igyekeztek feltárni építkezésre utaló nyomokat. Kutatásaik során több szobrocskát találtak, egy nagyobb szobor lábát, egy későgörög feliratot, valamint jóval korábbi datálású edényeket és egy kis kőoltárt is. A szobrocskák gyakran utalnak az ókorban a szent helyek közelségére.

A fazekastermékek kora miatt először arra gondoltak, hogy a helyszín jóval korábban épülhetett annál a dátumnál, mint amire először gondoltak. Davis szerint "eleinte úgy tűnt, hogy a templomot már az archaikus korban is használták", azaz közel 100-350 évvel korábban is működött itt szentély, mint ahogy azt az 1960-as kutatócsoport tagjai feltételezték.

Ezután jött csak az igazi meglepetés: 1997-ben a helyszín fölött élő család új ház építésébe kezdett, s az alapozási munkák közben hatalmas, egyforma kőtömböket találtak a földben. Az amerikai-albán csapat nekilátott tehát ásni. Hamarosan megbizonyosodtak afelől, hogy nem csupán egy apró szentély, de egy hatalmas templom nyomaira bukkantak. A munka oroszlánrésze csak 2004-ben, a területet tulajdonló családdal való hosszas egyezkedés után kezdődhetett el.

Közel két év kitartó kutatás után a régészek még mindig egy hosszú út legelején állnak. És hogy mi várja őket az út végén? Számtalan mozaikkocka, melyek elrendezéséből talán többet tudhatunk meg Apollónia kolónia, valamint a templom történetéről.

Forrás: http://www.sciencedaily.com