Az ér biomechanikai paramétereinek megváltozása angiotenzin II-hipertónia során és azt követően

Kocsis Adrienn kutató diák beszámolója kutatási eredményeiről

Hasonló eredményeket kaptunk a noradrenalinnal indukált aktív tónus illetve a spontán tónus vizsgálatánál mind a külső, mind a belső sugár esetén: mindkét hatásra csökken, azonban a restitúciós időszak során mérséklődik a korábbi hipertónia negatív hatása.

Az acetilkolinnal indukált dilatációból következtetni lehet az érrendszer egyik meghatározó jellemzőjére, az endotéliális funkció épségére. Ez egy igen fontos paraméter, hiszen ennek sérülése a legtöbb szív- és érrendszeri betegség velejárója. Ezen paraméter esetén is hasonló eredményeket kaptunk, mint az előzőeknél, továbbá jelentkezett egy érdekes nyomásfüggés, amit még a spontán tónus mérésének esetén is tapasztaltunk. Ennek megfelelően ezekben az esetekben a hipertónia, a kor előrehaladtának és a restitóciónak a hatásai főképp az élő szervezetre jellemző nyomásértékeken (60-120 Hgmm) voltak kifejezettek.

Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy a hipertónia hatására érfalátépülés következik be, azonban csaknem valamennyi, a magas vérnyomás hatására bekövetkező, ún. remodeling mechanizmussal jelentkező negatív változás visszafejlődik, mérséklődik a restitúciós időszak során, tehát érfal-regeneráció következik be. Ugyanakkor bizonyos idő után már nem dönthető el egyértelműen, hogy a restitúcó után mégis fennmaradó (eredeti értékekhez viszonyított) kisebb eltérések a korábban fennállt - majd az ozmotikus pumpák eltávolításával megszüntetett - hipertónia, vagy a kor előrehaladtának hatásaként jelentkeztek-e.

Kocsis Adrienn
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium

A kutatási beszámolót 2004. október 21-én az A38 állóhajón hallgathatta meg a ME Klub közönsége.