A "Sakkozó Török" szimultánt ad Budapesten

Kempelen sakkautomatájának története és működésének titka évszázadok óta foglalkoztatja a művészeket, tudósokat és laikusokat. A Műcsarnokban március 23-án nyíló kiállításon nemcsak a rekonstruált eredetit láthatjuk, hanem másik találmányának, a beszélőgépnek eredeti példányát is.

A szerkezet hátulról

KempelenKempelen Edgar Allen PoeKempelen Broadwayt Maelzel sakkjátékosa elolvasható itt

Kempelen Mária Terézia Kempelen

Az automata elölnézetből

Kempelen

Nem csoda, hogy ez a látszat és valóság, ember és gép, anyag és szellem ellentmondásait megfogalmazó technika- és illúziótörténeti munka olyannyira izgatta Poe és megannyi hasonló kreatív elme fantáziáját: s végképp nem meglepő, hogy a közvetítés, megkettőzés, áttételeződés mechanizmusainak e szellemes alkalmazása miért válhatott inspirálóvá napjaink médiaművészei számára. Mélyi József kurátor szerint "a kiállítás, miközben a legendák, tudományos ötletek, művészi gondolatok felfejtésére és rendszerezésére tesz kísérletet, leginkább történeti fénymontázsként értelmezhető, amely nem az egyszeri történelmi pillanat különböző rétegeit gyűjti egybe, hanem különböző időmetszetek lenyomatait montírozza egymásra".

A budapesti eseményt tudományos szimpózium és vetítéssorozat egészíti ki neves hazai és nemzetközi előadók részvételével, amely olyan témákat érint, mint Kempelen korának kulturális és társadalmi vonatkozásai, a sakk és a gép, a hangszimuláció és az automaták, a robotika, a mesterséges intelligencia fejlődése, a művészet, a tudomány és a technika kapcsolata.

Kempelen Farkas 1734-ben született Pozsonyban egy sokgyermekes családban - apja császári adó- és vámszedő volt. Igen korán kiütközött sokirányú tehetsége - már gyerekként tudósnak, mérnöknek, sőt képzőművésznek készült. Győri gimnáziumi évek után apja Bécsbe küldi, ahol jogi tanulmányokat folytat - de járt és tanult Itáliában is. Tehetsége folytán Mária Terézia előbb kamarai fogalmazónak nevezi ki, nem sokkal később pedig közigazgatási feladattal bízza meg: előbb a magyarországi sóbányák ellenőre, majd 1766-tól, mindössze harminckét évesen, igazgatója lesz. A tehetséges és ambiciózus fiatalember technikai és szervezési újításokkal rövid időn belül fölvirágoztatja a sókitermelést. Rövidesen újabb felelősségteljes feladatot kap: a törökök által elpusztított Bánság betelepítését és a közrendjét kell megszerveznie. 1786-ban az egyesített magyar-erdélyi kancellária tanácsosa.

1769-ben, hivatali munkája közben, mintegy szórakozásból építi meg a sakkautomatát, amely világhírűvé teszi - de amelyet ő maga inkább afféle cirkuszi látványosságnak tekintett: valódi mérnöki-tudományos ambíciói az ún. beszélőgéppel voltak kapcsolatosak, amellyel szintén ekkortájt kezd foglalkozni. Ez a készülék csakugyan jelentős találmánynak bizonyult -, de korántsem aratott akkora sikert, mint a nevezetes "Török". 1791-ben jelent meg Bécsben Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása c. munkája, amely a fonetika klasszikus alapvetésének számít. Kempelen maga nyolc nyelven beszélt - s emellett színdarabokat és verseket írt, fordított, és fennmaradtak rajzai, festményei és rézmetszetei is. Kempelen később is különleges mérnöki feladatok invenciózus megoldásában jeleskedett: ő tervezte a schönbrunni kastély szökőkútjait, a pozsonyi és budai vár vízellátását, kidolgozta a gőzgép mechanikájának egy hatásos modelljét, tervei és irányítása szerint állították helyre a budai Várszínházat, idősebb korában pedig a Pest-Budát az Adriával összekötő vízi út kiépítése foglalkoztatta. Élete végén Kempelen, aki Mária Terézia és II. József kedvence is volt, kikerült az udvari körök kegyéből - magányosan és elfeledve halt meg 1804-ben, Bécsben