A hadtest a Koszovói Felszabadítási Hadsereg átalakításával jött létre. A jugoszláv kormány korábban azt kérte a BT-től, hogy nyilvánítsa érvénytelennek a koszovói albánok gerillaszervezetének átalakítását, mivel Belgrád álláspontja szerint ez egyenértékű a "terrorista szervezet törvényesítésével az ENSZ védnöksége alatt".
Peter van Walsum, a BT soros elnöki posztját betöltő holland nagykövet a tanácskozás után elismerte, hogy a tizenöt tagállam megosztott ebben a kérdésben. Több ország képviselője a BT határozataival ellentétesnek minősítette Kouchner döntését, amellyel engedélyezte a Koszovói Védelmi Hadtest megalakítását. Mások viszont pártolták Kouchnert és a koszovói nemzetközi békeerők (KFOR) vezetőit, mondván, hogy a szerbiai tartományt jellemző nehéz
körülmények között sikerült megtalálniuk a koszovói albán gerillák demilitarizálásának legjobb módját.
Összességében azonban a Biztonsági Tanács mind a 15 tagja egyetértett abban, hogy Jugoszlávia területi integritása és szuverenitása nem kérdőjelezhető meg. Egységesek voltak abban is, hogy teljes mértékben támogatniuk kell Bernard Kouchner tevékenységét - mondta van Walsum.
Eközben a New Yorkban tartózkodó jugoszláv külügyminiszter súlyos szemrehányásokkal illette a világszervezetet amiatt, hogy támogatja a Koszovói Védelmi Hadtest megalakítását. Zivadin Jovanovics ugyancsak élesen bírálta Bernard Kouchner munkáját és magatartását, mondván, hogy úgy cselekszik, mintha nem is az ENSZ képviselője, hanem a NATO megbízottja lenne, és döntései - köztük a német márka bevezetése hivatalos fizetőeszközként, vámszervek létrehozása - megsértik Jugoszlávia szuverenitását és ellentétesek a BT határozataival. "Ez az első alkalom, hogy valaki (Kouchner) az ENSZ nevében terrorista szervezetet támogat" - hangoztatta.
Jovanovics megismételte a Jugoszlávia ENSZ-nagykövete által korábban is megfogalmazott vádat, miszerint a KFOR képtelen megvédelmezni Koszovó szerb lakosságát és kulturális értékeit. Rámutatott, hogy a KFOR bevonulása óta több mint 250 ezer koszovói szerb kényszerült lakhelye elhagyására, mintegy négyszáz szerbet meggyilkoltak, ötszázat elraboltak és hatszázan megsebesültek.
(MTI)
Ajánló:
Korábban:
(1999.09.25.)