Putyin aláírta az orosz műkincstörvényt<br/>

Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön aláírta az orosz restitúciós törvényt, amelyen az alkotmánybíróság döntésének megfelelő változtatásokat hajtott végre az állami duma. A második világháborúban és az azt követő években Oroszországba került műkincsek sorsát szabályozó orosz törvény négy éve járja a törvényhozás útvesztőit. A jogszabályt végül 1998 áprilisában aláírni kényszerült Borisz Jelcin akkori orosz elnök, aki rögtön panaszt is emelt az alkotmánybíróságnál.

Az orosz alkotmánybíróság tavaly nyáron részben helyt adott Jelcin észrevételeinek, ezért a duma némi finomításokat hajtott végre a törvényen, amely immár különbséget tesz a Szovjetunióval ellenséges és a szövetséges, illetve semleges országok és állampolgáraik műkincsei között. Emellett az igénybejelentés határideje is kitolódott, erre másfél évük van az érintetteknek, de nem a törvény elfogadását követően számítják már ezt az időszakot, hanem amikor orosz részről nyilvánosságra hozzák a kulturális értékek listáját, és így a korábbi tulajdonos erről információhoz juthat.

Az 1996-ban egyoldalúan orosz tulajdonnak nyilvánított, és néhány kivételtől eltekintve az esetek többségében "jóvátételként" kezelt értékek visszaszolgáltatásához változatlanul külön törvényt kell hoznia az orosz alsóháznak.

Magyarország még tavaly októberben átadta az orosz külügyminisztériumnak azt a jegyzéket, amely az országból elhurcolt, és valószínűsíthetően Oroszország területén fellehető magyar kulturális kincsek listáját tartalmazza. A több ezer tételt tartalmazó listán szerepelnek egyebek között a Hatvany- és a Herzog-gyűjtemény képzőművészeti alkotásai és a sárospataki református könyvtár értékes ritkaságai is. A sárospataki könyvtár értékeinek visszakerülésére komoly esély van, mivel nem állami, hanem egyházi tulajdonról van szó. Emellett orosz levéltárakban magyar szakértők igyekeznek felkutatni a magyar kulturális értékek nyomát.

(MTI)

Korábban:

(1999. december 1.)