A szerb Helsinki Bizottság felhívással fordult a másfél hete hivatalban lévő új jugoszláv elnökhöz. A szervezet nyílt levélben sürgette Kostunicát: vesse fel a közkegyelem kérdését mindazon személyek esetében, akik 1998. június 1-től a múlt év júniusának végéig nem tettek eleget a katonai behívóparancsnak.
A bizottság állítása szerint a jugoszláv katonai bíróságok Szerbiában több ezer ember ellen folytattak és folytatnak eljárást a behívóparancs és a katonai szolgálat megtagadása miatt. (Ez a törvények értelmében bűncselekmény, és ha hadiállapot idején követik el, súlyos börtönbüntetést vonhat maga után.)
A szervezet szerint ez az ország elhagyására ösztönzött sok ezer olyan fiatalt, akik nem akartak Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök céljai érdekében háborúzni. A bizottság úgy véli, hogy a közkegyelem lehető tenné ezen személyek hazatérését.
A testület által javasolt időszak egybeesik a koszovói fegyveres konfliktus idejével, és magában foglalja a tavalyi jugoszláviai NATO-csapások 78 napos időtartamát is.
A belgrádi sajtóban akkoriban olyan adatok láttak napvilágot, hogy Jugoszláviában összesen közel 25 ezren nem tettek eleget a behívónak - tízezren Montenegróban és 15 ezren Szerbiában. A montenegrói köztársasági parlament tavaly novemberben közkegyelemben részesítette azokat a montenegróiakat, akik a NATO-csapások idején megtagadták a bevonulást. Az előző belgrádi vezetés részéről ez éles bírálatokat váltott ki. Egyesek azt is felrótták Podgoricának, hogy a jugoszláv jogrendszer a védelmi kérdéseket - így az azokkal összefüggő bűncselekményeket is - jugoszláv hatáskörbe utalja, és nem a tagköztársaságok kezelésébe.
(MTI)