Csien hozzátette, hogy Csen Suj-pien tajvani elnök Demokratikus Haladó Pártjának nem szakadár tagjai és vezető tisztségviselői csak "megfelelő státusban" érkezhetnek a Kínai Népköztársaságba. Arról nem esett szó a pekingi rádió jelentésében, hogy ez pontosan mit jelent.
A kínai kormányfő helyettesének nyilatkozata a kínai-tajvani feszültség enyhülésének jele. A pekingi és a tajpeji kormány kölcsönösen nem ismeri el egymást, ezért mindkét részről kizárják a politikai kapcsolatokat. Az utóbbi egy-másfél évtizedben azonban olyan szorossá váltak a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatok Kína és Tajvan között, hogy a két kormány már nem tud nem szóba állni egymással.
Az elvi álláspont és a gyakorlati kényszer közti ellentmondás áthidalására azt a módszert dolgozták ki közösen, hogy a hivatalos tárgyalóküldöttségeket jogi értelemben társadalmi szervezetek képviselőinek "álcázzák".
Kína saját szakadár tartományának tekinti Tajvant. A kínai partoktól 140 kilométernyire fekvő sziget a gyakorlatban évtizedek óta teljesen önálló, de nemzetközi jogilag Kína része. Pekingben ezért nagy felzúdulást keltett, amikor nyolcvanas évek második felében a tajvani politika színterén megjelent a függetlenséget hirdető Demokratikus Haladó Párt (DPP).
Aamikor a DPP hatalomra került, a Kínai Népköztársaság erőfitogtató hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, és erő alkalmazásával fenyegette a szigetet.
A DPP azonban időközben jócskán visszalépett saját eredeti programjától. A párt vezetői szerint kár lenne a tényleges függetlenséget kockára tenni a jogi státus megváltoztatásáért.
Korábban: