Az ENSZ főtitkára szerint több idő kell a fegyverellenőröknek

Több időt kérhet az alapos vizsgálatra az iraki fegyverzetellenőrök vezetője. Hans Blix január 27-én terjeszti be jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A tagállamok többsége támogatja az ellenőrök mandátumának meghosszabbítását, és ezt kéri az ENSZ főtitkára is. Az USA kész háborút indítani, ám - az előjelek szerint - kész pár hét haladékot adni Bagdadnak.

A BT 15 tagjának többsége egyelőre elveti a háborút, ezért a jelentés kedvező pontjai ellensúlyozhatják a bírálatokat. A tagállamok vezetői szerint a háború még elkerülhető, így várható, hogy a jelentés alapján úgy határoz a BT, hogy a fegyverzetellenőrök iraki misszióját meg kell hosszabbítani.

Elképzelhető, hogy az USA azt az álláspontot képviseli majd, hogy nincs szükség újabb BT-határozatra, és az eddigi dokumentumok már nem teszik szükségessé a közvetlen felhatalmazását az Irak elleni akcióra.

Megfigyelők szerint Washington hajlani fog arra, hogy néhány hét haladékot adjon, s addig ne döntsön a katonai akcióról s ezzel megnyugtassa a háborúellenes, főleg európai közvéleményt - jelentette az MTI.

Amennyiben viszont az USA kormányzata a háború mellett döntene, nem sokáig odázhatja az akciót, mert a sivatagi hadműveletekhez legfeljebb májusig lesznek kedvező időjárási feltételek.

A katonai fellépés jóváhagyásához legalább kilenc szavazat kell, s az, hogy az állandó tagállamok - az USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország - ne éljenek vétójogukkal.

Azt is fontolgatja az USA, hogy a közeljövőben nyilvánosságra hozza az iraki tömegpusztító fegyverek létezéséről szóló bizonyítékait, mondta Colin Powell amerikai külügyminiszter. A fegyverzetellenőrök eddig hiába kérték, hogy az USA adjon át bizonyítékot arról, hogy Irak tiltott fegyverprogramokon munkálkodik.

További ellenőrzést támogat az EU

A BT-ben képviselt négy EU-tagország külügyminisztere megpróbálta összehangolni álláspontját, és arra jutottak, több időre van szükségük az ellenőröknek. Dominique de Villepin francia, Joschka Fischer német, Jack Straw brit és Ana Palacio spanyol külügyminiszter az EU soros görög elnökségének kezdeményezésére tartott megbeszélést.

A négyek közül eddig egyedül Nagy-Britannia jelezte készségét arra, hogy szükség esetén az ENSZ BT újabb felhatalmazása nélkül is részt venne egy Irak elleni fegyveres beavatkozásban. Franciaország és Németország ellenzi a háborút, Spanyolország inkább a brit álláspont felé hajlik.

Louis Michel belga külügyminiszter "gyakorlatilag lehetetlennek" nevezte, hogy újabb BT-határozat híján az EU egységesen támogatásáról biztosítsa az Egyesült Államok esetleges katonai fellépését. Ebben az esetben szerinte a tizenötök még csak meg sem vitatnák ezt az eshetőséget.

Bagdad: teljesített követelmények

Irak teljes mértékben együttműködött az ENSZ fegyverellenőreivel, mondta Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter. Szabri azzal vádolta az USA-t és Nagy-Britanniát, hogy előkészítik a terepet egy indokolatlan agresszió számára.

Szabri szerint Bagdad azt reméli, hogy a jelentés megmutatja majd: Irak teljesítette a novemberi ENSZ-határozatból rá háruló kötelezettségeket.

Szabri tagadta, hogy Iraknak terroristákhoz lenne köze. Korábban Colin Powell amerikai külügyminiszter és más amerikai tisztviselők kijelentették, Irak kapcsolatban áll az al-Kaidával.

Szabri szerint az USA ellenőrzése alá akarja vonni az iraki olajmezőket, és meg akarja őrizni izraeli érdekeltségeit. A bagdadi diplomácia vezetője szerint még mindig van idő arra, hogy diplomáciai úton, békésen rendezzék a kialakult válságot.

Közben az ellenőrök gyanús iraki helyszíneket kerestek fel Irakban. Bagdadban elmentek az al-Amirija gyógyszerraktárba, illetve a Bagdadtól 40 kilométerre észak-nyugatra fekvő Szamud rakétagyárba.

Az ellenőrök másik csoportja az iraki fővárostól 550 kilométerre délre fekvő Bászra városába is elutazott.