NATO-csapás - a 41. nap <br/>

A Vecernji List című zágrábi lap szerint a horvát határ jugoszláv oldalán erődítési munkálatok kezdődtek. Nyilvánvalóan a NATO szárazföldi akciójának lehetőségére készülve, Újlaktól (Ilok) délre könnyűfegyverzetet és gyalogságot vontak össze.

A horvát sajtó arról is hírt adott, hogy a brit SAS kommandó tagjai Koszovóban adatokat gyűjtenek az ott elkövetett háborús bűnökről: kivégzések és a tömegsírok helyeit térképezik fel a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) segítségével, s az adatokat London a hágai Nemzetközi Törvényszékhez továbbítja. Sajtójelentések szerint az SAS kiképzési segítséget is nyújt az UCK-nak.
A szerb villamosművek közlése szerint kedden országszerte akadozott az áramszolgáltatás, vélhetően a vaskapui erőműnél támadt üzemzavarok miatt.
A Pentagon bejelentette, hogy egy F-16-os amerikai vadászgép lelőtt egy jugoszláv MiG-29-est Szerbia és Bosznia határa közelében.
A jugoszláv tömegtájékoztatás szerint a NATO repülőgépei délben immár sokadszorra támadták a nyugat-szerbiai Valjevo város fémipari üzemét. A Krusik gyár hidraulikai részlegében az atlanti szövetség szerint valójában lőszert gyártottak.
- Nincs bizonyíték arra, hogy NATO-lövedék találta volna el azt az autóbuszt, amelyben hétfőn közel húsz polgári személy vesztette életét a koszovói Pectől nyugatra - jelentette ki Brüsszelben a NATO szóvivője, Jamie Shea. Elmondta: a szerbek rendszeresen polgári járműveket használnak fedezékül. Másrészt a buszon lévő lövésnyomok sem szövetségi rakétatalálatra vallanak.
Jamie Shea szólt arról is, hogy a szerbek folytatják az etnikai tisztogatást az észak-koszovói Podujevo környékén. Egy NATO jelentés szerint az utóbbi napokban mintegy 50 ezer embert űztek el otthonából, a dél-koszovói Prizrenből és környékéről. Közülük sokakat arra kényszerítettek, hogy segítsék a jugoszláv hadsereget a város körüli védelmi állások kiépítésében. A 150 ezer lakosú Prizren mára gyakorlatilag kiürült.
A szóvivő adatai szerint Koszovóban 100 ezer albán tűnt el az utóbbi hat hétben, és mintegy négyezer főt a szerbek kivégeztek.
A német kormány úgy határozott, hogy újabb ezer katonát vezényel a Balkánra. A Bundeswehr elsősorban orvosi, híradós és szállítási egységeket küld Albániába és Macedóniába, ahol egyebek közt a segélyszállítmányok szétosztásában és újabb menekülttáborok építésében vesznek majd részt.
A szófiai parlament jóváhagyta a bolgár légtér átengedését a NATO-nak. Az engedély nem vonatkozik a kozloduji atomerőmű, két kőolajfinomító, több vegyi üzem, valamint Szófia, Plovdiv, Burgasz, Várna és a Duna menti Rusze térségére.
A fejlett ipari országok és Oroszország (G-8) külügyi főigazgatói Bonnban megegyeztek abban, hogy az ENSZ égisze alá helyezik a koszovói rendezés folyamatát - közölte Alekszandr Avgyejev orosz külügyminiszter-helyettes.
Joschka Fischer német külügyminiszter Strasbourgban az Európai Parlament előtt jelentette be: a külügyi főigazgatók elfogadtak egy munkaokmányt, amely "nemzetközi polgári és biztonsági katonai jelenlétet" irányoz elő Koszovóban az ENSZ égisze alatt.
Szóvivője hozzátette: a G-8 külügyminiszterei csütörtökön Bonnban találkoznak, hogy konkrét formába öntsék azt a Koszovóra vonatkozó béketervet, amely egy későbbi ENSZ BT-határozat alapját képezheti.
Diplomáciai források szerint a Bonnban kidolgozott elvi dokumentum alapját Fischer béketerve képezi. Ennek része volna, hogy a NATO 24 órás tűzszünetet jelent be, ha a szerbek határozatot hoznak arról, hogy kivonják csapataikat Koszovó területéről.
A terv egyes pontjairól még vita folyik, ám a nézetkülönbségek áthidalhatók - közölte egy bonni forrás. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter ugyanakkor a skandináv államok védelmi minisztereinek találkozóján, a norvégiai Stavangerben leszögezte: nem lehetnek ott a leendő koszovói békefenntartók között azoknak az államoknak a katonái, amelyek részt vesznek Jugoszlávia bombázásában.
Az ORT orosz televízió értesülései szerint Viktor Csernomirgyin elnöki megbízott új javaslatokat fogalmazott meg Al Gore amerikai elnökkel Washingtonban megtartott második találkozóján.
A Vremja híradó közlése szerint Moszkva azt kezdeményezte, hogy a koszovói nemzetközi erő két összetevőből álljon. Egyrészt azon országok katonáiból, amelyek iránt Slobodan Milosevic bizalommal viseltetik, vagyis orosz, fehérorosz és ukrán egységekből, amelyek nehézfegyverzettel is rendelkeznének.
A másik összetevőben akár olyan NATO-tagállamok is képviseltethetnék magukat, amelyek nem vettek részt közvetlenül a Jugoszlávia elleni támadásokban, vagyis a "NATO-újoncokról", köztük Magyarországról lehet szó, de ezek katonái csak könnyűfegyverzettel lehetnének jelen jugoszláv területen.
Jirí Dienstbier, az ENSZ jugoszláviai emberi jogi biztosa Prágában kijelentette: a NATO-nak azonnal le kellene állítania Jugoszlávia bombázását, és más megoldást kellene keresnie a humanitárius katasztrófa elhárítása érdekében. "Ez a háború humanitárius célokért robbant ki. Ha azonban azt látjuk, hogy az eredmény szöges ellentétben áll a célokkal, akkor el kellene ismernünk, hogy minden háborúban vannak vesztes és győztes csaták, és ez a csata vesztes csata. Ezért annak érdekében, hogy a háborút megnyerjük, tehát megvalósítsuk humanitárius céljainkat, más stratégiát és taktikát kell választanunk" - mondta.

(MTI)

Ajánló: