Budapesten ülésezett az Európa Tanács <br/>

Magyarország számára különösen fontos, hogy a kontinens minden országában teljes mértékben érvényesüljenek azok az értékek - a demokrácia, a joguralom és a kisebbségi jogok -, amelyeket az Európa Tanács (ET) is képvisel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a parlamentben, az ET fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen.

- Az a célunk, hogy az Európa Tanács képviselői is minél inkább tekintsék saját ügyüknek a vajdasági magyarok ügyét - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: erre a mostani körülmények között különösképpen szükség van.
A koszovói válság rendezéséről szólva a kormányfő elmondta: a közös cél a népirtás és a kitelepítés megszüntetése, a menekültek visszatelepítése Koszovóba.
- Magyarország polgárai támogatják, hogy a béketeremtés szilárd értékek alapján történjen. Úgy látjuk, hogy egész Dél-Kelet-Európát átfogó, az egész térséget magában foglaló rendezésre van szükség - fogalmazott Orbán Viktor.
- Európa közepén egy kétmilliós nemzeti kisebbség drámájának vagyunk tanúi. Európa demokratikus államai, a NATO katonai szervezete nem maradhatott közömbös a szülőföldjükről elüldözött százezrek emberi tragédiájának láttán - hangsúlyozta Áder János, az Országgyűlés elnöke. A házelnök emlékeztetett arra, hogy az ET szolidaritását fejezte ki az 1956-ban a magyar szabadságharc iránt. Bejelentette az ülés résztvevői előtt, hogy a magyar parlament politikai nyilatkozatot fogadott el az ET fennállásának 50. évfordulója tiszteletére, az ünnep alkalmából pedig a szervezetnek adományoz egy eredeti 56-os nemzeti zászlót, és a héten megkezdte a szociális charta ratifikációját.
Daniel Tarschys, az ET főtitkára hangsúlyozta, hogy a szuverén állam a jövőben is a legfőbb politikai közösség marad. Hozzáfűzte: ugyanakkor egyes kérdések kezelésére elégtelen az állam, hiszen vannak ügyek, amelyek helyi, vagy regionális kezelést, míg mások megoldása több ország összefogását igényli. Leszögezte, hogy az európai értékeket normatívákként kell megfogalmazni. Mint mondta: a normák azt a civilizált rendet írják le, amelyet létre akarunk hozni.
Lord Russel-Johnston, az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke hangsúlyozta: a szervezet tíz évvel ezelőtti keleti irányú bővítésekor a parlamenti közgyűlés megerősítette, hogy képes megújulni. A politikus méltatta a magyar népet az 56-os szabadságharcban tanúsított bátorságáért, valamint a berlini fal lerombolásában játszott szerepéért.
- Az ET és az Európai Unió ugyanazokat a célokat mondja magáénak: a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását - szögezte le Günter Verheugen államminiszter, a német EU-elnökség képviselője. Hangsúlyozta, hogy az ET kulcsfontosságú szerepet játszott a Kelet és a Nyugat szétválásának megszüntetésében.
Kunt Vollebaek, norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke kijelentette, hogy az EBESZ egyre inkább épít az ET tapasztalataira. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években egyre szorosabbá vált a két szervezet kapcsolata. Méltatta az ET-t a délkelet-európai stabilitásért tett erőfeszítéseiért.
Vlagyimir Petrovszkij, az ENSZ genfi hivatalának vezetője arról beszélt, hogy a békefenntartás mindig több pénzbe kerül, mint a megelőzés, vagy a figyelmeztető intézkedések. Arra kérte az ET-t, hogy még inkább erősítse konfliktusmegelőző tevékenységét a jövőben.
Az Európa Tanács ülése keretében Martonyi János külügyminiszter a koszovói helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecserét ukrán kollégájával, Borisz Taraszjukkal.
Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a koszovói helyzet rendezésének alapja változatlanul az, hogy a jugoszláv vezetés egységes egészként fogadja el, és teljesítse a nemzetközi közösség által támasztott feltételeket.
A békefenntartó erők egyik fontos feladatának nevezték a koszovói albán menekültek visszatérésének biztosítását, amelyben a lehetőségek szerint Oroszország és Ukrajna is részt venne.
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a tárgyalásos megállapodás elérése érdekében, a NATO légicsapásainak fokozása mellett, a nemzetközi közösség már most komoly figyelmet fordít a válság utáni rendezésre, az újjáépítésre, illetve az egész délkelet-európai térség stabilitásának, biztonságának megerősítésére.
A kétoldalú kapcsolatok áttekintése során a magyar és az ukrán diplomácia vezetője bizakodóan nyilatkozott a két ország együttműködéséről.

(MTI)

Ajánló:

A Külügyminisztérium honlapja