A becsült 31,67 milliárd font (csaknem 50 milliárd euró) mintegy kétharmada Jugoszlávia és Koszovó újjáépítéséhez szükséges. Az újjáépítés költségei - 20,5 milliárd font - hétszeresen meghaladják a NATO katonai akciójának összköltségét. A NATO tagállamoknak a 78 napig tartó bombázások 2,63 milliárd fontba kerültek. Körülbelül ennyi ugyanis annak a 23 ezer bombának és rakétának az értéke, amelyet a jugoszláv hadsereg létesítményeire, egységeire ledobtak, de az összeg tartalmazza a felhasznált üzemanyag, a repülőgépek, hadihajók üzemeltetésének költségeit is.
Csupán a légiháború első napján több mint 44,4 millió font értékű fegyvert használtak fel, köztük a manőverező robotrepülőgépeket, amelyek beszerzési ára darabonként meghaladja a 800 ezer fontot. A légicsapások első hetében a bevetett repülőgépek üzemanyag-költségének számlája 150 millió fontra rúgott.
A koszovói békefenntartás becsült összege 6 milliárd font, a humanitárius segítségnyújtásé 2,54 milliárd font.
Egyetlen Duna-híd szétbombázása 6 millió fontot emésztett fel, újjáépítése viszont 10 millió fontba kerül majd. A szerbiai Zastava autógyár elleni légitámadások költségei szintén 6 millió fontra rúgnak, ám a gyár újjáépítése 45 millió fontot emészt fel - áll a felmérésben.
A BBC emlékeztet arra, hogy Jugoszlávia a légicsapások következtében elvesztette ipari kapacitásának 44 százalékát. A G17 független szerb közgazdász csoport 1,74 milliárd fontra tette a szerbiai ipari termelésnek okozott károk mértékét.
A háború környezeti következményei azonban 10 millió ember vízellátását veszélyeztetik, 500 ezer aknától és mintegy 10 ezer fel nem robbant bombától kell mentesíteni az országot.
Ami a koszovói háború emberveszteségeit illeti, az összegzés szerint a szerb hadsereg 11 ezer albánt ölt meg Koszovóban a légicsapások idején, míg a NATO-bombázásokban 600 szerb katona és 2000 polgári személy vesztette életét.
(MTI)
Ajánló:
(angolul)