Még mindig nem lehet tudni, hogy hányan vesztették életüket az olaszországi házomlásban<br/>

Péntekre huszonnyolcra emelkedett a dél-olaszországi Foggiában történt házomlás halálos áldozatainak száma. Félő azonban, hogy még ez sem a végleges adat. Ugyanakkor egyre kevesebb a remény arra is, hogy további túlélőket találjanak a romok alatt.

A mentési munkálatokba, a tűzoltókon, rendőrökön, csendőrökön és katonákon kívül helyi önkéntesek is bekapcsolódtak. Egyelőre nagyon óvatosan bánnak a munkagépekkel, nehogy a kotró- és markológépek további károkat okozzanak emberéletben.

A mentés résztvevői élő emberi lánccal próbálják egyelőre pótolni a technikát, vödrökbe rakják a törmeléket, és azokat adják kézről kézre. A környező utcák lakói közül sokan önkéntesként élelmiszerrel és itallal látják el a mentésben segítőket.

Eközben egyre határozottabban ölt testet az a feltételezés, hogy a ház szerkezeti hibái okozhatták a katasztrófát, mivel az építés során rengeteg anyagot kispóroltak belőle. A 70-es években Itáliában sok lakóházat húztak fel rendkívül gyors ütemben, enyhítendő az akkori égető lakáshiányt. Nem volt mód tehát az építési módszerek szabályosságának tüzetes ellenőrzésére.

A mostani tragédia azonban némileg felrázta az olasz kormányt: Massimo D'Alema miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy rövid időn belül mintegy 25 millió - hasonló korú és szerkezetű - lakóházat vesznek szigorú ellenőrzés alá.

Az összedőlt épület törmelékeinek nagy része a ház építése után kialakított földalatti garázsokba zuhant, s ez is okozhatott statikai változásokat.

(MTI)

Korábban:

(1999. november 11.)