Eltemették Laurent-Désiré Kabilát, a meggyilkolt kongói elnököt<br/>

Kinshasában kedden eltemették Laurent-Désiré Kabilát, a Kongói Demokratikus Köztársaság meggyilkolt elnökét. A politikai tisztogatási tervei miatt meggyilkolt államfőt a Kongó folyó partján álló Nemzet Palotájában - az első önálló parlament épületében - emelt fehér márvány mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. A kongói nép Patrice Lumumba, a független Kongó első, szintén meggyilkolt miniszterelnökének személyével kapcsolja össze az épületet.

Kabila koporsójára az országot jelenleg vezető Joseph Kabila őrnagy - az elhunyt fia - helyezett virágot, véget vetve a négynapos országos gyásznak is. Milliós tömeg vett végső búcsút az elnöktől, akit a gyászbeszédet mondó magas rangú vezetők többsége nemzeti hősként említett. Ifjabb Kabila nem mondott beszédet, míg Frederic Etsou bíboros az országot több mint két éve sújtó polgárháború befejezésére, megbékélésre szólított fel.

Kabilát pontosan egy héttel ezelőtt lőtte le egyik testőre, és feltehetően kórházba szállítás közben - útban a zimbabwei főváros felé - halt meg. A gyilkosság okai még mindig nem világosak - a legutóbbi információk szerint a katonai és politikai vezetésben tervezett személycserék okozták a vesztét, más csoportok a nyugatot látják a merénylet hátterében.

A temetés - főként angolai, zimbabwei és namíbiai katonák sorfala között - roppant szigorú biztonsági intézkedések közepette zajlott le, jóllehet kevés külföldi vezető vett részt rajta. A Kinshasába érkezett afrikai államfők között volt Kabila legszorosabb szövetségese, a zimbabwei Robert Mugabe, továbbá a zambiai Frederick Chiluba, a malawi Bakili Muluzi, az angolai José Eduardo dos Santos, a namíbiai Samuel Daniel Nujoma és a szudáni Omar Haszan Ahmed el-Besir. Dél-Afrika Jacob Zuma alelnököt, Nigéria Abdulsalam Abubakar tábornokot, volt államfőt küldte, míg a szomszédos Kongói Köztársaságból miniszteri küldöttség utazott Kinshasába.

A Kabilát 1997-es hatalomátvételében segítő, majd tőle elforduló és az elnök ellen lázadókat támogató ruandai és ugandai vezetők nem kaptak meghívást, sőt távolmaradásra kérték őket. A nyugati hatalmak egyike sem képviseltette magát államfői szinten. Ők ugyan annak idején üdvözölték, amikor Kabila elűzte a diktátor Mobutu Sese Sekót, de elfordultak az új elnöktől, aki nem tudott véget vetni a háborúnak, nem állította helyre a demokráciát, és nem szüntette meg az emberi jogok megsértését sem.

A volt gyarmattartó Belgiumot Louis Michel belga külügyminiszter képviselte, aki találkozott Joseph Kabila ideiglenes elnökkel, és értésére adta, hogy kormányzatának elismerése attól függ, betartja-e az 1999-es békeegyezményt, illetve annak értelmében párbeszédet folytat-e a belháborúban érintett többi kongói erővel egy béketerv kidolgozása érdekében. Michel azt is kérte, hogy ügyeljenek az országban élők - köztük az európaiak - biztonságára.

(MTI)

Korábban:

(2001. január 18.)