Moszkva aggódik az ABM szerződés megszüntetése miatt<br/>

Az amerikai elnök kibújna az 1972-ben megkötött, a rakétavédelmi rendszerek fejlesztését korlátozó egyezmény alól. Ezt széles körben meg kívánja vitatni szövetségeseivel is. Az USA további nukleárisfegyverzet-csökkentést ajánl, hogy elfogadhatóbbá tegye a tervet. A szövetségesek közül sokan szkeptikusak, és Oroszország is aggódik az amerikai tervek miatt. A program legkomolyabb ellenzője Kína. Sokan úgy vélik, még nem áll rendelkezésre a program végrehajtásához szükséges technológiai háttér.

Az 1972-es Antiballisztikus Rakétaegyezmény (ABM) az Egyesült Államok útjában áll abban, hogy kivitelezhesse az újabban már globálisként emlegetett rakétavédelmi rendszerét. Bush elnök május 1-jén kijelentette, hogy ez az egyezmény már a múlté - írja a BBC.

Az ABM egyezmény megakadályozza, hogy aláírói rakéták elleni védőpajzsot hozzanak létre, akár még csökkentett méretekben is. Az USA számára ez komoly akadály rakétavédelmi rendszerének kiépítésében.

A korábban nemzeti rakétavédelmi rendszert Amerika politikai okokból ki kívánja terjeszteni, hogy elkerülje azt a látszatot, hogy szövetségeseit úgymond cserben hagyva csupán saját magát teszi védetté a rakétafenyegetésektől. A tervek szerint minden olyan állam területére kiterjesztenék a védőhálót, amely bejelentkezne a programba.

Az USA emellett a nukleáris robbanófejek számának csökkentését is felajánlja, hogy megnyugtassák azokat, akik a programban fegyverzetcsökkentést gátló tényezőt látnak, és bebizonyítsák a szövetségeseknek, hogy az elnöknek komolyak a szélesebb leszerelést célzó szándékai. Ugyanakkor ezzel a vonakodó Oroszországot is be kívánják csábítani a tervezett védelmi rendszerbe - írja a BBC.

Moszkva érdekelt a fegyverzetcsökkentésben, hiszen ezzel komolyan visszafoghatná nukleáris arzenáljának fenntartási költségeit, de az még egyáltalán nem világos, hogy Moszkva számára jelent-e előnyöket az, hogy Amerika kisétál az ABM alól. Moszkvában azt hangoztatták, hogy az amerikai tervek alááshatják a kialakult nemzetközi stratégiai egyensúlyt, és újabb fegyverkezési versenyhez vezethet - jelentette a BBC.

Az USA több szövetségese is szkeptikus a tervezettel szemben. Ők attól félnek, ennek hatására több más ország tartaná saját arzenálját készenlétben.

A rakétavédelmi rendszer legkomolyabb kritikusa Kína. Őt a nukleáris fegyverzetcsökkentéssel sem lehet meggyőzni, mivel saját, kisméretű nukleáris elrettentő arzenálja miatt, még egy csökkentett amerikai fegyverzettel szemben sem tudna versenyre kelni. A kínaiak figyelmeztettek, hogy az amerikai tervek aláaknázhatják a tajvani fegyvereladások miatt amúgy is feszült viszonyt a két ország között. A BBC szerint Kína ellenállása még az USA térségbeli támogatóit is befolyásolhatja.

A diplomáciai és politikai akadályok mellett azonban a technikai probléma sem elhanyagolható. Sok szakértő véli úgy, hogy a rendszer még komoly fejlesztésekre szorul, a technikai háttér sem adott hozzá. Sokan megkérdőjelezik azt is, hogy valóban akkora fenyegetést jelentenek-e a rakéták, hogy komoly összegeket fektessenek a tervbe. A BBC legoptimistább becslései szerint évekbe telik, amíg valamilyen szinten használható rendszert fejlesztenek ki.

Elegendő idő jut tehát arra, hogy az USA és szövetségesei Oroszországgal egyetemben egy mindegyik fél számára elfogadható megoldást dolgozzanak ki.

Az USA, úgy látszik, tanult a korábbi kritikákból, amelyek a kyotói egyezmény előzetes egyeztetések nélküli felrúgása miatt érték. A rakétatervekről már nem csak közvetlen szövetségeseivel konzultál, hanem Oroszországgal is. Richard Armitage helyettes államtitkárt, a Fehér Ház nemzeti biztonsági tanácsadó helyettesét, Stephen Hadleyt és Paul Wolfowitzot, a védelmi miniszter helyettesét is a tengerentúlra küldték, hogy tájékoztassák a szövetségeseket az amerikai tervekről - jelentette a BBC.

Ajánló:

(angolul)