Szeptember 11. kedd:
- Két elrabolt repülőgép becsapódik és megsemmisíti a New York-i Világkereskedelmi Központot. Egy másik repülőgép a Pentagon épületére zuhan Washington mellett, a negyedik eltérített gép Pennsylvaniában jár szerencsétlenül.
- George Bush amerikai elnök ígéretet tesz arra, hogy kézre keríti a felelősöket.
- Lezárják az Egyesült Államok légterét.
Szeptember 12. szerda:
- Bush bejelenti, hogy nem tesz különbséget a merényletek elkövetői és azok között, akik bújtatják őket.
Szeptember 13. csütörtök:
- Colin Powell amerikai külügyminiszter megerősíti, hogy az Afganisztánban tartózkodó Oszama bin Ladent gyanúsítják a merényletekkel.
- A NATO tagországai közölték: ha az Egyesült Államok bizonyítja, hogy külföldről érte támadás, akkor erre az esetre - a szövetség történetében először - hatályosnak tekintik a NATO-t létrehozó szerződés 5. cikkelyét, amely a tagállamokat kölcsönös segítségnyújtásra kötelezi.
- A NATO és Oroszország közös közleményt hoz nyilvánosságra, amelyben nemzetközi erőfeszítésekre szólítanak fel a globális terrorizmus elleni harcban.
Szeptember 14. péntek:
- Bush felkeresi a Világkereskedelmi Központ romjait, miután a nemzeti megemlékezés napjává nyilvánította szeptember 14-ét. Európában ugyancsak megemlékeztek az Amerika elleni merényletek áldozatairól.
- Az Afganisztánt kormányzó tálibok vezetője védelmébe vette bin Ladent az amerikai vádakkal szemben.
Szeptember 15. szombat:
- Bush elnök bejelenti: az Egyesült Államok háborúban áll és bin Laden a fő gyanúsított.
Szeptember 17. hétfő:
- Történetének leghosszabb szünete után ismét kinyit a New York-i tőzsde.
Szeptember 19. szerda:
- Feloldják az Egyesült Államok légterét sújtó utolsó korlátozásokat.
- Az American Airlines légitársaság bejelentette, hogy a polgári légiközlekedést sújtó válság miatt elbocsát 20 ezer embert. Példáját más légitársaságok követik, de leépítést jelentett be a Boeing repülőgépgyár is.
Szeptember 20. csütörtök:
- Az afgán vallási jogtudósok gyülekezete (uléma) azt tanácsolta bin Ladennek, hogy hagyja el az országot. Washington ugyanakkor azt követelte, hogy szolgáltassák ki őt.
Szeptember 24. hétfő:
- Bush bejelenti, hogy bin Laden és az al-Kaida szervezet hálózatának pénzügyi alapjait befagyasztották. Felszólította egyben a világ országait, hogy cselekedjenek hasonlóképpen.
- Obaidollah Ahund tálib védelmi miniszter bejelentette, hogy több mint 300 ezer embert mozgósítanak.
- Bin Laden felszólítja Pakisztánt, hogy szálljon szembe az Afganisztánt támadó amerikai "keresztes vitézekkel".
Szeptember 25. kedd:
- Szaúd Arábia megszakítja kapcsolatait a tálibokkal, Pakisztán marad az utolsó ország, amely még elismeri őket.
- Az Egyesült Államok iszlám jogtudósok bírálatára Tartós Szabadságra kereszteli át korábbi, a Végtelen Igazság kódnevű akcióját.
Szeptember 28. péntek:
- Afganisztán Pakisztánnal határos részén kémkedés gyanújával őrizetbe veszik Yvonne Ridley brit újságírónőt.
Szeptember 30. vasárnap:
- A tálibok pakisztáni nagykövete bejelentette, hogy mozgalma - saját biztonsága érdekében - bújtatja bin Ladent.
Október 4. csütörtök:
- Tony Blair brit kormányfő a parlamentben bejelenti: szilárd bizonyítékok vannak arra, hogy az amerikai merényletek elkövetői közül hármat kapcsolatok fűzik bin Ladenhez.
Október 5. péntek:
- Amerikai védelmi tisztviselők bejelentik, hogy ezer amerikai katona tart légi úton Üzbegisztánba.
Október 6. szombat:
- A washingtoni Fehér Ház elutasítja a táliboknak azt az ajánlatát, hogy szabadon engednek nyolc nyugati segélymunkást, ha az Egyesült Államok beszünteti Afganisztán fenyegetését.
- Omar molla, a tálibok legfőbb vallási vezetője utasítást adott arra, hogy szabadon engedjék Yvonne Ridley-t brit újságírónőt.
Október 7. vasárnap:
- A tálib vezetés 8 ezer harcost csoportosít át az ország határaira és megerősíti Kabul védelmét.
- Pakisztánban őrizetbe veszik a tálib-barát Iszlám Párt vezetőjét.
- Szemtanúk hatalmas robbanásokról számolnak be Kabul északi részén. Bush amerikai elnök bejelenti, hogy az amerikai hadsereg megkezdte támadását a tálibok és az al-Kaida szervezet ellen.