Portugália

Portugáliánál több pénzt az EU-tól csak Görögország kap a tagállamok közül. Az 1986-ban csatlakozott Portugália rengeteg segítséget kapott Európától, de még mindig az Unió egyik legszegényebb állama. Azonban így is gazdagabb, mint a most csatlakozó volt kommunista államok akármelyike, ezért a portugálok félnek a segélyek elvesztésétől.
Forrás: ORIGO
Lisszabon

Portugália nem támogatta egyértelműen, hogy tíz ország csatlakozzon az Unióhoz 2004-ben. Az új belépők ugyanis mind jogosultak lesznek az úgynevezett kohéziós alapra, mely azoknak a tagállamoknak jár, amelyekben a GDP nem éri el az Unió átlagának 90 százalékát. Portugáliában ez az arány nem egészen 75 százalék, így Görögország után ide érkezik az alap legnagyobb része. Mivel az új tagok nagy részében még ennél is rosszabb a helyzet, a portugálok joggal tartanak attól, hogy nem ők lesznek a legtöbb segélyt felmarkolók az Unióban. Ráadásul a portugál munkaerő a legolcsóbb most az Unióban, de ez 2004-ben megszűnik, mert a keleti államokban még kevesebbért lehet dolgoztatni. Sokáig azzal zsarolta a portugál kormány az Uniót, hogy ha nem kap kedvezőbb kvótákat a mezőgazdaságban, akkor megvétózzák az egész csatlakozási folyamatot.

2002-ben Portugália csak komoly áldozatok árán kerülte el, hogy az Unió megbüntesse több milliárd euróra. Az eurót használó országokban ugyanis nem haladhatja meg a költségvetési hiány mértéke a GDP 3 százalékát. Egész évben úgy tűnt, hogy Portugáliában a hiány a 4 százalékot is felülmúlja majd. A büntetés elkerülése érdekében a kormány mindent megtett az állami bevételek növeléséért: gyors privatizációba kezdett, bevezette az útadót, és visszafogta az állami kiadásokat. A terv sikerült, a hiány 2,8 százalékos lett, és Brüsszelben most a szintén túl nagy hiánnyal küszködő német kormánynak állítják példaképül a portugál kabinetet. A sikernek azonban komoly ára volt: a lakosságot felháborították az intézkedések, és országos sztrájk nehezítette a gazdaság további fejlődését.

Portugália lakossága ugyan csak 10 millió, de világszerte 200 millió ember anyanyelve a portugál. Az ország 1999-ben utolsó gyarmatát is elvesztette (Makaó), de kapcsolata a mai napig szoros a volt gyarmatokkal. A portugál gazdaság növekedése évente majdnem 3 százalékos, az infláció 2,8 százalékos. A lakosság 4,3 százaléka munkanélküli, 15 800 dollár az egy főre jutó GDP.

Portugália köztársaság, az elnököt öt évre népszavazáson választják. Jorge Sampaio 2001-ben másodszorra nyerte meg az elnökválasztást. A szocialista politikus korábban Lisszabon polgármestere volt. A 230 tagú parlament képviselőit négy évre választják. 2002-ben a szociáldemokraták győztek, és a néppárttal kötöttek koalíciót. A miniszterelnök José Manuel Durao Barroso, aki korábban több kormánynak is tagja volt, és a kilencvenes évek elején külügyminiszterként ő közvetített az angolai polgárháború befejezésekor. A portugál politikai rendszer érdekessége, hogy a most kormányzó Portugál Szociáldemokrata Párt jobboldali erő. Fő ellenfele a baloldali Portugál Szocialista Párt. Azonban a portugál szociáldemokraták nem csak nevükben kötődnek a baloldalhoz, hanem múltjukban is: a mostani miniszterelnökük a hetvenes években még egy maoista szervezet aktivistája volt. A szocialisták 2001-ben önként mondtak le a hatalomról, miután elvesztették az önkormányzati választásokat. A kormány lemondott, és előre hozott választást kellett tartani, ahol a jobboldali szociáldemokraták győztek. A mostani kormány fő programja a privatizáció felgyorsítása a közszolgáltatások területén is, így az egészségügy egy részét is magánosítanák. A kormány megígérte, hogy csökkenti a vállalatok adóit és visszafogja a bürokratikus kiadásokat.

Portugália területén a rómaiak érkezésekor luzitán törzsek éltek. A római hódítás után germánok (vizigótok) érkeztek az Ibériai-félszigetre, majd az arabok uralma következett. Az első portugál államot 1143-ban hozták létre. Portugália fellendülése I. János király uralkodása alatt kezdődött, a XIV. század végén. Fia, Tengerész Henrik vezetésével a portugálok a nagy földrajzi felfedezések főszereplői lettek. Vasco da Gama, Bartelomeo Diaz és több felfedező is portugál zászló alatt fedezte fel a világ tengereit. Portugália komoly gyarmatbirodalmat épített ki Kínától Dél-Amerikáig. A XVI. század végén 60 éves spanyol uralom vette kezdetét, ami örökre megszakította a gyors fejlődést. Az 1620-ban visszanyert függetlenség után Anglia és Hollandia sorra foglalta el a portugál gyarmatokat. Brazília 1822-ben vívta ki függetlenségét, a huszadik században már csak Angola és Mozambik maradt a jelentős gyarmatok közül.

A huszadik század elején forradalom buktatta meg a királyságot, majd egy rövid köztársasági időszak után diktatúra vette kezdetét. Salazar fél évszázadon át irányította Portugáliát: 1928-ban lett pénzügyminiszter, és 1932-től 1968-ig miniszterelnöke volt az országnak. Rendszerébe egyaránt belefért Franco támogatása, és a portugál katonai bázisok átadása a briteknek a második világháborúban vagy a belépés a NATO-ba a szervezet alakulásakor. 1974-ben vértelen forradalom döntötte meg Salalazar kijelölt utódja, Caetano diktatúráját. Az elégedetlenség fő oka az elhúzódó, költséges és komoly áldozatokat követelő afrikai háború volt, a függetlenségükért küzdő gyarmatokkal szemben. A forradalom győzelme után Portugália elismerte gyarmatai függetlenségét: Mozambik és Angola önálló állam lett, Goa Indiához, Kelet-Timor Indonéziához, Makaó pedig Kínához került.

Vissza a Tagok és jelöltek oldalra