Trónját követeli Aleksander Karadjordjevic

Minden eddiginél határozottabban követelte a monarchia visszaállítását Szerbiában Karagyorgyevics Sándor herceg. A herceg koronatanácsának tagjaival együtt hétfőn sajtótájékoztatón, a dinasztia egyik kastélyában tárta a nyilvánosság elé igényét.

A koronatanács tagjai - tolmácsolva a szerb nyelvet gyöngén beszélő herceg elképzeléseit - azt hangoztatták, hogy a kudarcba fulladt három elnökválasztás is azt bizonyítja, hogy ideje lenne visszaállítani az alkotmányos parlamenti monarchiát. Erről alkotmányozó nemzetgyűlésnek kell döntenie, s nem népszavazásnak, mert nem biztos, hogy a referendum kimutatná a nép igazi akaratát.

Sándor herceg arról beszélt, hogy a monarchia szavatolja a stabilitást, az egységet és a folyamatosságot. A "szerb korona" nem szerepel választási névsorokban, nincs képviselője, s nincs kedvenc pártja - hangoztatta a herceg, akit a szerb sajtó gyakorta trónörökösnek titulál.

A herceg jobb pillanatot nem is választhatott volna követelésének. A szerbiai belpolitikában uralkodó kusza állapotok és intézményes válság közepette a polgárok nyilvánvalóan jobban hajlanak a történelmi múltat idéző, egyszerűnek tűnő megoldásoknak elfogadására. Még akkor is, ha a polgárok java részében nincs nosztalgia a királyság iránt.

Közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy az elmúlt 3-4 évben stabilan 7-15 százalék között mozgott a monarchisták aránya. Szerbiában azonban december 28-án parlamenti választást tartanak, s a "demokratikus oldalról" három kisebb párt is követeli a monarchia visszaállítását. A három nagy szerbiai párt nem mutat ugyan hajlandóságot erre, de határozottan sohasem utasította el a kezdeményezést.

Sándor herceget nyilvánvalóan az bátorította fel leginkább, hogy a nagy tekintélyű Pavle szerb ortodox pátriárka a minap levet küldött neki, amelyben támogatásáról biztosította kezdeményezését, mondván, "a szerb nép egész történelme uralkodók és uralkodóházak jegyében zajlott". A pátriárka kérni és támogatni fogja azokat, akiken múlik e döntés meghozatala.

Filip Vujanovic montenegrói elnök arra figyelmeztetett, hogy egy államnak nem lehet tagországa egyszerre egy királyság és egy köztársaság, ezért Montenegró és Szerbia uniója a jelenlegi formában nem állhat fenn, amennyiben a nagyobbik tagköztársaság királysággá válna.

Karagyorgyevics Sándor az utolsó jugoszláv királynak, II. Péternek a fia, aki a második világháború idején a német megszállás elől menekülve hagyta el az országot. A hatalomra került kommunista vezetés 1945 novemberében fosztotta meg trónjától a Karagyorgyevics dinasztiát.

Sándor herceg családjával együtt 2001 júliusában költözött vissza az uralkodó család egykori belgrádi kastélyaiba, a Fehér- és az Ódon-palotába. Visszatérése után közölte, hogy nem jelölteti magát politikai tisztségre, de nem rejtette véka alá, hogy szükségesnek tartja a monarchia visszaállítását.