Kevés a víz, mégis mérgezik

Több millió ember vízellátását sodorta veszélybe az egyik kínai folyót elárasztó benzol. Bár a hasonló szennyezések nem gyakoriak, 2-3 évente léket kap egy tanker vagy megmérgeződik egy nagyobb folyó vize. Az egyre komolyabb vízhiány ellenére kevés olyan ország van, amely gazdaságosan bánik a vízzel. A folyókba ömlő szennyező anyagok mennyisége millió tonnákban mérhető, de rengeteg vizet pancsolunk el a fürdőszobákban is. Számos ország már ma is csak a tengervíz sótalanításával tudja fedezni vízigényét. A források szűkösségét a fegyveres konfliktusokban is kiméletlenül kihasználják.

A vízkészlet szűkössége stratégiai jelentőséget ad a lelőhelyeknek, amit a legtöbb fegyveres konfliktusban gondolkodás nélkül ki is használnak. A történelem egyik legnagyobb vízszennyezése is háborúkban történt. Az Öböl-háború idején, az iraki csapatok 650 olajkutat lángba borítottak, illetve számos kuvaiti tanker szállítmányát a tengerbe engedték, alig 16 kilométerre a szárazföldtől. Az akció célja az volt, hogy megakadályozzák az amerikai tengerészgyalogosok partraszállását. Az amerikaiak bombázással válaszoltak, amely megrongált újabb 26 olajvezetéket, amelyek tartalma szintén a tengerbe ömlött. Egymillió tonna nyersolaj zúdult a természetre, jelentős részt a tengerbe.

Az elmúlt tíz évben sem takarékoskodtak a vízfegyver bevetésével. Egy évtized alatt 50 olyan konfliktus volt, ami így, vagy úgy, de érintette valamelyik ország vízellátását. Szingapúr vízkészletének közel felét a szomszédos Malajzia biztosítja. A városállam vezetése 1997-ben kritizálta a maláj politikai törekvéseket. Válaszképpen Malajzia a vízkészlet visszatartásával fenyegette meg a szomszédot.

Az Etiópia és Eritrea között dúló háború idején is állandóak voltak vízvezetékek és gátak elleni támadások. A koszovói konfliktus idején, a NATO-gépek is rendszeresen bombáztak víztározókat belgrádi jelentések szerint, míg végül 1999-re sikerült tönkretenniük a városi vízellátó rendszert. Igaz, még ugyanebben az évben a szerbek is kiszárították a pristinai csapokat.

Az amerikai csapatok 2002-ben afganisztáni gátrendszereknél működő áramfejlesztőket támadtak, igaz, magukat a víztározókat nem bombázták. Irakban azonban már nem kímélték ezeket sem. Az Unicef több olyan esetről beszámolt, amikor az amerikai hadsereg víztározókat vagy gátakat bombázott, robbantott fel.

A terroristák is sokszor fenyegetik a vízellátást. A 3 milliós lakosú, zambiai Lusaka vízellátását például terrorakció bénította meg 1999-ben. 2002-ben egyes római városrészek vizét próbálták megmérgezni. A feltételezések szerint az akció az Al-Khaidához kötődött. Az FBI szerint terveztek hasonló támadásokat az Egyesült Államokban is.