Betiltanák az EU-ban a higanyos hőmérőket

Az Európai Unió (EU) korlátozni akarja a nehézfémek, köztük a higany felhasználását. A higany például a vízen keresztül felhalmozódik a tengeri halakban, és az azt elfogyasztó ember súlyosan megbetegedhet. A kutatók szerint a túl sok higany allergiát vagy rákot okozhat, de felelőssé tehető a depresszióért, fülzúgásért is. Az EU több jogszabálytervezete is érinti a higanyt, külön szabályoznák ugyanis a vizekbe, a levegőbe jutó és a cégek által kibocsátott nehézfémeket. A tervek szerint egy független ügynökséget hoznának létre, amely meghatározná, mely termékeket kell betiltani egészségkárosító hatásuk miatt.

Higany számos gyakran használt termékben található, például kozmetikumokban, rovarirtó szerekben, hőmérőkben, az amalgámtömésben, egyes orvosságokban, például kínai gyógyszerekben, illetve védőoltásokban, szőrmebundákban, tetováláshoz használt festékben, de például Mexikóban ékszerkészítésnél is használják. A higany ráadásul nagy mennyiségben felhalmozódik a tengeri halakban, rákokban, amely aztán bekerül az emberi szervezetbe. Ez különösen azokban az országokban nagy probléma, ahol a tengeri hal az egyik fő táplálékforrás.

A higany elsősorban a magzatra és a kisgyerekekre veszélyes. Okozhat allergiát, rákot, károsítja az idegrendszert, ezért kutatók szerint részben felelős lehet az Alzheimer-kórért is, más kutatások szerint az anorexiát és az autizmust is okozhatja részben a higanyfertőzés. A felhalmozódott higany okozhat még fülzúgást, koncentrációs zavart vagy depressziót - áll egy, a higany veszélyeire felhívó oldalon.

A nehézfémek, vegyi anyagok visszaszorítása érdekében a WWF Brüsszelben is kampányolt. Akciójuk keretében vért vettek az európai környezetvédelmi miniszterektől, és megvizsgálták, milyen mérgező, rákkeltő anyagok vannak a vérükben.

A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézete pedig nemrég hozta nyilvánosságra kutatásának eredményét. E szerint a higany okozta káros hatások az agykárosodás mellett szívproblémákat is előidézhetnek a születendő gyermeknél. Az Egyesült Államokban például kiderült, hogy a korábban becsültnél csaknem kétszer több újszülött jön a világra úgy, hogy vérének higanytartalma a normálisnál magasabb.

A vizsgálat részeként a Dániához tartózó Feröer-szigeteken élő ezer gyermek és anya vérképét vizsgálták a kutatók, először újszülött korban, majd a gyerekek hét-, illetve tizennégy éves korában. A szigeteken élők hagyományosan nagy mennyiségű tengeri élőlényt fogyasztanak, amelyek többsége ma már elfogadhatatlan mennyiségű higanyt tartalmaz. A gyerekek koponyájához elektródákat erősítve azt tapasztalták, hogy az agy a normálisnál lassabban reagál az elektromos jelekre. Megállapították, hogy minél magasabb volt a higanykoncentráció az anya, illetve az újszülött vérében, annál súlyosabb méreteket öltött a normálistól való eltérés az agyműködésben. Ezek a neuorológiai rendellenességek okozták a gyerekek szívműködésében tapasztalható szabálytalanságokat. Minél nagyobb volt a gyermekek vérében található higany mennyisége, annál kevésbé volt normális szívritmusuk, ami akadályozta a szervezet számára szükséges oxigénmennyiség folyamatos biztosítását.

Kapcsándi Dóra