Kormányfő nélkül maradhat Lengyelország

A lengyel kormányfő májusban távozik tisztségéből. Marek Belka így próbál véget vetni az általa vezetett, különböző botrányai miatt kisebbségbe szorult kabinet uralmának. A kormányfő távoztával új választásokat kell kiírni Lengyelországban, kérdés azonban, hogy a hatalomhoz ragaszkodó kormánypárt megszavazza-e a parlament - kétharmados támogatást igénylő - feloszlatását. Ha nem, egy miniszterelnök nélküli kisebbségi kormánya lesz Lengyelországnak.

A lengyel parlament nem fogadta el a miniszterelnököt azonnali lemondásra felszólító határozatot pénteken. Az alsóház 215:213 arányban szavazott a nem kötelező erejű határozat ellen, miközben hét képviselő tartózkodott.

A lengyel kormányfő csütörtökön felszólította a parlamentet, hogy oszlassa fel magát és ezzel tegye lehetővé az előrehozott választások megtartását júniusban. A lengyel kormányfő kijelentette, hogy minden erejével a parlament májusi önfeloszlatását szorgalmazza majd. Marek Belka ennek érdekében azt is közölte, hogy május 5-én mindenképpen leteszi hivatalát, akár feloszlatja magát a parlament azon a napon, akár nem.

A politikus így próbál véget vetni a korrupciós és politikai botrányoktól megtépázott Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) vezette kormány munkájának. A belső viszályok és a sorozatos botrányok miatt bomlófélben lévő kormánypárt elvesztette szejmbeli többségét, és gyakorlatilag a független képviselők szavazataitól függ, hogy érvényesíteni tudja-e akaratát.

A liberális közgazdász Belka az utóbb időkben egyre inkább elhidegült a népszerűtlenné vált baloldali párttól, és a Polytika című folyóiratnak adott minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy inkább a középosztályt képviselő Demokratikus Párttal kíván együttműködni. E párt vezetői között van Jerzy Hausner gazdasági miniszter és Tadeusz Mazowiecki volt kormányfő is.

Belkának azonban nem biztos, hogy sikerül elérnie a parlament feloszlatását. Ehhez ugyanis kétharmados többség kell, és a kormányzó pártnak még van annyi képviselője, hogy megakadályozza ebbéli törekvéseit. Az SLD ugyanis ragaszkodik ahhoz, kitöltse parlamenti ciklusát, ami nem meglepő annak fényében, hogy szinte mindenki biztosra veszi: a párt vereséget szenved a következő választáson, legyen az ősszel vagy júniusban.

Ugyanakkor az SLD-nek nem lesz más lehetősége, mint megszavazni a feloszlatást, ha Belka valóban hátat fordít a pártnak és lemond. Ellenkező esetben egy kisebbségben lévő, kormányfő nélküli kabinetje lesz Lengyelországnak, amely nem lesz képes újabb miniszterelnököt elfogadtatni, komoly belpolitikai válságba sodorva az országot.

A lengyel miniszterelnök csütörtökön azt is közölte, hogy az európai alkotmány ügyében rendezendő népszavazást az elnökválasztás első fordulójával egy időben, szeptember 26-án kellene megrendezni Lengyelországban.

Lengyelországban tavasszal, az ország unióhoz való csatlakozásával kezdődött a kormányválság. Belka elődje, az igencsak megcsappant népszerűségű Leszek Miller május elsején, az EU-csatlakozás után ugyanis lemondott tisztjéről. Ezt követően Belka lett a miniszterelnök, de a szejm május 14-én nem szavazott bizalmat neki és kormányának. Kwasniewski államfő azonban újra csak Belkát jelölte ki kormányfőnek, akit végül júniusban, egy alku eredményeképp elfogadott a parlament. Az alku lényege az volt, hogy ha támogatják a képviselők, Belka ősszel újabb lehetőséget biztosít a kormány leváltására egy bizalmatlansági szavazással. A Belka-kabinet azonban megúszta az őszi szavazást is.

[origo]/MTI