Könnyen megússzák a modern despoták

Vasmarokkal kormányzó, vérengző, korrupt, elnyomó rendszerek vezetőit gyűjtötte össze az [origo] a volt iraki elnök, Szaddám Huszein perének kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire érte utol a felelősségre vonás a modern kor diktátorait, mit követtek el, hogy viszonyulnak hozzájuk országuk lakói, hogy élnek ma. A jelek szerint több százezer ember kegyetlen lemészárlását is meg lehet úszni, de ha elolvassa összeállításunkat megtudhatja azt is, hogy akad olyan despota, aki kifejezetten szép emlékeket hagyott maga után sokakban.

Augusto José Ramón Pinochet Ugarte
1915, Valparaíso

Hol, mikor?
Chile, 1973-1990

Ő mondta
"Nem vagyok diktátor. Csak morcos arcom van."

"A demokráciát néha vérben kell fürdetni."

Hogy kezdte?
A breton bevándorlók gyermekeként született, katonai iskolába járó Pinochet folyamatosan kapaszkodott fel a katonai ranglétrán, miközben képezte magát: katonai akadémiát és jogot végzett. 1973-ra már a chilei vezérkar tagja volt, augusztus végén Salvador Allende elnök őt nevezte ki vezérkari főnöknek, szeptember 11-én már bombázta és rohamot indított az elnöki palota ellen - az ostrom során a baloldali politikus öngyilkos lett. A puccs után feloszlatta a parlamentet, szigorú cenzúrát vezetett be, betiltotta a baloldali pártokat, és mindenféle politikai aktivitást. Kemény eszközökkel küzdött az ellenzékiek és a baloldali mozgalmak ellen. Egyeduralma egészen 1988-ig tartott, amikor elvesztette a népszavazást (1980 után ezzel a módszerrel legalizálta hatalmát: a népszavazáson arról szavaztak az emberek: akarják-e még őt elnöknek). 1989-ne adta át a hatalmat a demokratikusan megválasztott Patricio Aylwin elnöknek, jóllehet a vezérkari főnöki posztot egészen 1998-ig megtartotta. Ezután sem került messze a hatalom tüzétől: élethosszig tartó szenátusi tagságot kapott.

A per
Pinochet 1998-ban gyógykezelésre Nagy-Britanniába utazott, ahol egy letartóztatási parancs - melyet spanyol állampolgárok meggyilkolása és megkínzása miatt adott ki ellene a csak "szuperbírónak" nevezett spanyol Baltasar Garzón Real - alapján őrizetbe vették, és több mint egy éven át házi őrizetben tartották. Ez alatt komoly jogi vita folyt arról, hogy egyáltalán perbe fogható-e és kiadják-e Spanyolországnak, vagy hazaengedjék. A brit felsőház végül úgy döntött, hogy volt államfőként nincs mentelmi joga, és perbe fogható. A brit belügyminiszter azonban úgy határozott, hogy egészségügyi állapota miatt hazaengedik, jóllehet független egészségügyi szakértők szerint ez nem volt indokolt. Hazatérése után egészségügyi - fizikai és szellemi - állapota miatt ment a huzavona arról, perbe fogják-e vagy sem. Hol perképesnek nyilvánították, hol nem, előfordult, hogy egy ügyben mentelmet adtak neki, mire egy másik ügyben megint csak perbe foghatónak nyilvánították. A vádak az őt megelőző vezérkari főnök megöletésétől 119 disszidens meggyilkoltatásán keresztül csalásig, adócsalásig és útlevél-hamisításig terjedtek.

Amit szívesen letagadna
17 éves uralma alatt kegyetlenül üldözték a baloldali szimpatizánsokat, legyenek azok akár a rendszert fegyverrel is támadó szélsőbalos, vagy mérsékeltebb baloldali csoportok. Legalább 3000 ember tűnt el - akik jelentős részét megölték -, 27 ezret börtönöztek be, sokukat meg is kínozták. A külföldre menekülők sem úszták meg: a Condor-hadművelet keretében - amely átívelt az összes dél-amerikai jobboldali diktatúrán - külföldön is lenyomozták, és végeztek velük, vagy elrabolták és megkínozták őket. Szívesen letagadná azt a 3,6 millió dollárt is, amelyet egy 2004-ben közzétett amerikai vizsgálat szerint adócsalással és egyéb gazdasági trükkökkel rakott zsebre, pontosabban titkos bankszámlákra 1996 és 2002 között.

Aki szívesen letagadná
Az Egyesült Államok hallgatólagos jóváhagyást és anyagi támogatást is kapott. Vitatott a CIA - és az USA vezetésének - feltételezett szerepe az 1973-as puccsban, és egyes kutatók arra vonatkozó adatokat is találtak, hogy az USA aktív támogató szerepet játszott a Condor-hadműveletben is. Egy Henry Kissinger és Richard Nixon között lezajlott, nyilvánosságra került beszélgetés is arra utal, hogy az USA komoly szerepet játszott az Allende-kormány megbuktatásában, és Pinochet hatalomra segítésében.

Akik szívesen emlékeznek rá
Támogatói szerint neki köszönhető, hogy sikerült elhárítani a kommunizmust Chilében, és hogy letörte a radikális mozgalmakat. A szabad piac bevezetését és az 1990-es évek ebből fakadó gazdasági növekedését ugyancsak a javára írják.

Mi van vele most?
Tavaly november 25-e - 90. születésnapja - óta házi őrizetben van, akkor hat disszidens 1974-es eltűntetése miatt hozták ellene az intézkedést. Jelenleg kémiai és biológiai fegyverek megszerzésére tett kísérletek, és kokaincsempészet miatt vizsgálódnak ellene és fia ellen, miután a DINA (Pinochet titkosrendőrsége) egykori vezetője, Manuel Contreras arra utaló vallomást tett, hogy érintett volt ezekben az ügyekben. Július 31-én kihallgatták a puccsot ellenző Carlos Prats egykori vezérkari főnök 1974-es Buenos Aires-i felrobbantása ügyében. A bíró házhoz ment: Pinochetet saját, Santiago elitnegyedében álló házában faggatta. Védője szerint az egykori elnök "erőn felül teljesített" a kérdések megválaszolásával. Azt, hogy köze lett volna a gyilkossághoz, tagadta.