A hősszerelmest is terroristának nézik

Hogy néz ki egy terrorista? Nehéz megállapítani, amit az is jelez, hogy az augusztus elejei repülős pánik után sorra akadtak zavarok a légi közlekedésben, mert az utasok minden apró jel - egy hosszabb szakáll, egy arab feliratú póló - után azt hitték, gépeltérítő merénylőkkel van dolguk. Tévedtek. Az amerikai és a brit hatóságok azonban az általános félelemérzetet kihasználva további, sokak szerint a személyiségi jogokat sértő szigorításokon dolgoznak.

"A felelemérzet arra sarkall, hogy lépéseket tegyünk sebezhetőségünk mérséklésére és megvédjük magunkat. Ebből következően a gyanakvás könnyen versengő beállítottságot idézhet elő bennünk, ami csak súlyosbítja és mélyíti a konfliktust."

A BBC-nek nyilatkozó pszichológus ugyanakkor megjegyzi azt is: a terrortól való félelem és a hisztérikus jelenségek nem azt jelentik, hogy az emberek paranoiásak, sokkal inkább arról van szó, hogy megpróbálják a gyakorlatban alkalmazni azokat az információkat, amiket hitelesnek tartott forrásból - például a sajtóból vagy szavahihetőnek tartott politikusoktól - szereznek. A helyzet ezen a téren sem túl lelkesítő, a leleplezett állítólagos összeesküvés után pár nappal tovább erősödött a bizalmatlankodás.

Nagy-Britanniában például - amellett, hogy kitiltották a két legnagyobb repülőtérről még a rúzsokat is - a kormány felvetette a repülésbiztonsági szervekkel folytatott tárgyalásain, hogy be kellene vezetni a passenger profiling (kb. utasjellemzés) rendszerét, aminek a lényege, hogy a légiutasokról minden korábbinál részletesebb információkat kérnek be a hatóságok, lehetőleg már a repülőjegy megvásárlásakor, azaz jóval az utazás előtt. Az adatközlési kötelezettség kiterjedne többek között az utasok etnikai és vallási hovatartozására is.

A tervezett szigorítás ellenzői szerint elfogadhatatlan, hogy faji vagy vallási alapon megkülönböztessék az embereket, még akkor is, ha erre biztonsági érdekből van szükség. Ráadásul nem feltétlenül áll meg az az érv sem, amivel a rendszer támogatói érvelnek: több előzetes adat - rövidebb ellenőrzés a repülőtéren. A BBC ennek kapcsán Tom Ridge-t, az amerikai belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security - DHS) első vezetőjét idézte, aki szerint "az emberek nem bánnak egy kicsivel több kellemetlenséget, mert így sokkal nagyobb a komfortérzetük". Ráadásul - állítják a profiling ellenzői - a hírszerzés által is támogatott terv csak arra lenne alkalmas, hogy a sztereotípiákba illő terroristákat szűrje ki.

A szigorú intézkedéseket Des Browne brit védelmi miniszter nyíltan pártfogásába vette, ami a rendszerrel kapcsolatos kifogások mellett azért is meglepő, mert a Blair-kormány még alig van túl a terror miatt tervezett szigorításainak csúfor kudarcán. Tavaly év végén - a tavaly nyári metrórobbantások tanulságaira hivatkozva - több ponton komoly szigorításokat javasolt a kabinet a 2000-ben elfogadott terror ellenes törvényben, de a módosító javaslatok miatt rengeteg támadás érte a kormányt.

Az elképzelések között szerepelt többek között, hogy tilos lenne dicsőíteni a terrorizmust, a terrorista tevékenységek áttételes támogatásáért is büntetés járna, lehetővé tették volna a telefonlehallgatásokat és a hatóságok akár 90 napig is fogva tarthattak volna gyanúsnak ítélt embereket. A bírálói szerint több sebből vérző - elnagyolt, bármire alkalmazható jogi kategóriákkal operáló - javaslatot idén év elején előbb a brit parlament felső- majd az alsóháza is elutasított, ami Tony Blair első képviselőházi szavazáson elszenvedett vereséges volt 14 éves miniszterelnöksége alatt.

A terrorizmus megítélése körüli, rossz emlékeket idéző kormányzati kavarás ellenére a britek többségének véleménye mára megkeményedett. Egy augusztus közepi felmérés szerint a lakosság 55 százaléka egyetért a profiling rendszer bevezetésével.

De megint felbátorodott az amerikai kormányzat is, ami pár hónapos csend után ismét elővette a légiutasok adatszolgáltatási kötelezettségének kiterjesztését. Az amerikai követelést és az arról született USA-EU megállapodást a strasbourgi székhelyű Európai Bíróság májusban minősítette a személyes adatok védelmére vonatkozó európai szabályozással összeegyeztethetetlennek. Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter tegnapelőtt azonban újra megpendítette, hogy az amerikai hatóságok a jövőben szívesen bekukkantanának a légi utasok fizetési információiba és útvonaltervébe is. "A személyiségi jogok védelme a szeptember 11. utáni világ egyik fontos eleme, de még ez sem állhatja útját, hogy további ellenőrzési módokat vezessünk be" - fogalmazott.

Az amerikai kormány nyomulásához is nagy bátorság kell, hiszen még le sem zárult az a vizsgálat, amit a brit hatóságok folytatnak az amerikai hírszerzők banki ügyeskedései miatt. A feltételezések szerint a CIA 2001. szeptember 11. után az amerikai kormány tudtával több millió banki művelet adatait kérte ki és vizsgálta át, a feltételezések szerint az európai adatvédelmi törvényeket sértő akció pedig jelentős számú európai pénzmozgásra is kiterjedt.

Eközben az amerikai repülőterekre érkező nemzetközi járatok esetében narancssárgára emelték a készültségi szintet (a színkódokról lásd keretes írásunkat), a nemzetközi járatokról kitiltották a nagyobb mennyiségű folyadékot, a zselés anyagokat, a dezodorokat, illetve újra bevezették a cipőátvizsgálást. A repülőket kísérő légimarsallok jogait is kiterjesztették. Bár a fegyverrel is felszerelt marsallok eddig csak egyenruhában, megborotválkozva, rendezett külsővel dolgozhattak, a jövőben bármilyen hétköznepi szerelést magukra ölthetnek, hogy jobban elvegyülhessenek a tömegben.

"Létezik (és tanácsolható is) 'egészséges mértékű' gyanakvás, főleg azokkal szemben, akiket nem ismerünk jól. Ha azonban szélsőséges szintig fokozzuk, akkor paranoid helyzeteket idézhet elő."

Az egyre fokozódó terrorhisztéria és az azt meglovagolni próbáló brit és amerikai kormányzati nyomulás azonban teljesen természetes dolog - állítja Sheldon Solomon és Tom Pyszczynski amerikai pszichológus. Elméletük szerint a 2001. szeptember 11. terrortámadások utáni reakciók tűnhetnek ugyan eltúlzottnak, de semmiképp nem ok nélküliek, aki pedig ezekre játszik rá, az pontosan tudja, mit csinál. A Terror Management Theory (kb. félelemkezelési elmélet) szerint az egész ügy hátterében halálfélelmünk és az ennek enyhítésére tett kísérletek állnak.

Solomon az elmélet lényegét a következőképpen foglalta össze egy interjúban: "Jellemzően úgy reagálunk a más hitet... követő emberekre, hogy megpróbáljuk őket saját hitrendszerünkre téríteni", az pedig teljesen természetes reakció, ha "egyszerűen... csak azt harsogjuk, hogy az én istenem erősebb, mint a te istened és jól fenékbe is billentelek, hogy végre felfogd".

Sáling Gergő