Visszafogja a "szentgyár" termelését a pápa

Vágólapra másolva!
XVI. Benedek szigorúbban veszi a szentté és boldoggá avatásokat elődjénél, a szentek ügyével foglalkozó vatikáni kongregációnak küldött üzenetében óvatosságra és a szabályok szigorúbb betartására szólít fel - írja a Guardian. II. János Pál  szabadabban kezelte az ügyet: minden egyes elődjénél több szentet avatott, akik pedig együttvéve sem avattak annyi boldogot, mint ő.
Vágólapra másolva!

"Szentgyár" - nevezte el egyik munkatársa azt a vatikáni "minisztériumot" - a szentügyi kongregációt -, amelynek feladata a különböző jeles személyiségek szentté avatásának jóváhagyása volt, mivel olyan sok munkájuk akadt II. János Pál idején.

A tavaly elhunyt egyházfő egyfajta kommunikációs csatornaként alkalmazta a szentté avatásokat, szentjeit példaképként állította a világ katolikusai elé. Gyakorlatilag egyetlen nemzet vagy csoport sem maradt ki, II. János Pál közel 500 szentet avatott - többet, mint elődjei az őt megelőző öt évszázadban összesen. Boldoggá 1340 embert avatott (a szentté avatáshoz vezető folyamat egyik lépcsője), annyit, mint összes elődje együttvéve sem. Csak 2000 októberének egyetlen napján szentté avatott 120 kínait, egy szudáni rabszolgát, egy amerikai örököst és egy baszk asszonyt (az első női baszk szentet).

Egy csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumból azonban kiderül, XVI. Benedek a hét elején óvatosságra szólította fel a kongregációt, és közölte, szigorú előírásokat kell betartani ahhoz, hogy valakit szentté avassanak. A szigorítás kihathat magának II. János Pálnak a szentté avatására is, akit pedig pont XVI. Benedek indított el a kanonizálás útján.

A konzervatív katolikusok mindig is nehezteltek II. János Pálra, hogy túl könnyedén kezeli a szentté avatásokat, és nem veszi figyelembe az előírásokat, például azt, amely szerint a szentnek szánt személy körül előzőleg egyfajta kultusznak kell kialakulnia. XVI. Benedek úgy véli, e nélkül nem lehet egy mégoly kiváló "evangéliumi világosságot, különös vallási és társadalmi értékeket" felmutató embert sem szentté avatni, ahogy fizikai csodatételre is szükség van, "az erkölcsi csoda nem elégséges". A csodatétel alól csak a mártírok mentesülnek a szentté avatáshoz, ám az új pápa itt is szigorúbb, szerinte nem elég meghalni a vallásért, hanem a mártírnak keresztényellenes üldöztetést kell elszenvednie, amelyben "szükséges, hogy megnyilvánuljon üldözője hit iránti gyűlölete is".

II. János Pálnak számos, konzervatív katolikus berkekben nehezményezett szentté avatása volt. Talán a leginkább vitatott Josemaría Escrivá de Balaguer, az Opus Dei közösség megalapítójának kanonizálása, akit bizony gyakran vádoltak hiúsággal és azzal, hogy túl elnéző volt Franco tábornok spanyolországi diktatúrájával szemben. Teréz anya szentté avatását is viták övezték, mivel ennek során nem vették figyelembe, hogy halála után nem telt el a szükséges öt év.

II. János Pál külföldi útjait gyakran kötötték össze a meglátogatni tervezett országbeli személyeket szentté vagy boldoggá avatásával. Az ő esetükben felhozott csodatételek miatt ugyancsak sokan húzták fel a szemöldöküket a Vatikánban - írja a Guardian.