Az alkotmányról szavaz Szerbia

2006.10.28. 13:32

Szerbiában kétnapos népszavazás kezdődött szombaton az ország új alkotmányáról. A koszovói albánokat kihagyták a szavazói névlistából, így ők nem szavazhatnak sorsuk felől. balkáni országban legutóbb 1903-ban szavaztak alkotmányról.

Forrás: MTI
Boris Tadic szerb elnök

Amennyiben megfelelő számú szavazó mond igent az alkotmány elfogadásáról szóló kérdésre, Szerbiának 103 év után ismét lesz saját alkotmánya. Az utolsó szerb alkotmányt még 1903-ban fogadták el, s azt a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, illetve - az összetételét, területi kiterjedését tekintve többször változó - Jugoszlávia alkotmányai követték.

Ahhoz, hogy az utolsó jugoszláv - még 1990-ben Slobodan Milosevic egypárti rendszere idején elfogadott - alaptörvényt felválthassa a demokratikus, többpárti Szerbia alkotmánya, szigorú feltételnek kell teljesülnie: a szavazásra jogosultak 50 százalékának plusz egy főnek, vagyis 3 319 693 embernek az igenlő voksa kell hozzá.

Azért, hogy ez meglegyen, nagy erők mozdultak meg: az összes számottevő párt - kormányon és ellenzékben lévő egyaránt - a voksoláson való részvételre és "igen" szavazat leadására buzdított az alkotmánytervezet szeptember 30-i elfogadása óta. Úgy tűnik, ennek meg is lesz a foganatja - a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szavazásra jogosultak több mint 70 százaléka elmegy szavazni, és döntő többségük rábólint az alkotmányra.

Ebben nem kis szerepe lesz annak, hogy a vezető szerb politikai erők hetekig sulykolták a választókba: Szerbia sorsáról döntenek, amikor elfogadják vagy elutasítják a Koszovót az ország elidegeníthetetlen részének minősítő alaptörvényt. Arra, hogy a több mint kétmillió lakosú, ENSZ-közigazgatás alatt álló tartományban már csak 100 ezer szerb él, nem sok szót vesztegettek. Egyetlen számottevő politikai erő sem ismerte be, hogy a Koszovót "védelmező" alaptörvénynek nagy valószínűséggel semmilyen hatása sem lesz a tartomány végleges státusáról szóló döntésre.

Forrás: MTI
Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök

Az sem merült fel a nyilvánosság előtt, hogy kétmillió, a helyi lakosság jóval több, mint 90 százalékát alkotó albán nem szerepel a szerbiai választói névjegyzékben, s nem szavazhat. Igaz, nem is akar - a koszovói albánok több mint tíz éve saját intézményrendszerük kiépítésével vannak elfoglalva, s évek óta bojkottálnak minden szerbiai szavazást. Ezért is hagyták ki őket a választói névjegyzékből.

Számottevő táboruk az alkotmánytervezetet elutasítóknak csak a Vajdaságban van. Ők különböző okokra hivatkoznak, így részben a tervezet társadalmi egyeztetés nélküli, antidemokratikus módon történt elfogadása, részben a kisebbségi jogok nem kellő védelme miatt. Szerbia gazdaságilag legjelentősebb, korábban széles körű törvényhozói, végrehajtói és bírói jogosítványokkal rendelkező tartományában a parlament elnöke, Bojan Kostres állt az alkotmánytervezetet elutasítók élére azért, mert az új alkotmány nem adja vissza a korábbi, Slobodan Milosevic elnök által elvett jogokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK