Pipik, csecsebecsék, lóvé

Földi paradicsommal kecsegteti kuncsaftjait az elmúlt évek egyik leghíresebb kerítője, Jason Itzler, aki februárban szabadul kétéves börtönbüntetés után. A másfél évig New York legfelkapottabb féllegális bordélyát vezető Itzler a stricik királyának tartja magát, pedig nem egy olyan figura akad, aki jócskán túltesz rajta. Közülük is kitűnik azonban Don Magic Juan, az 1970-es évek legendás chicagói stricije, aki előbb stílust vitt az üzletbe, majd megtért és papnak állt, hogy aztán színes öltönyeivel, idétlen kalapjaival és ökölnyi gyűrűivel hagyjon maga után kitörölhetetlen nyomot.

Hülye kalapok, csicsás, rikító színű ruhák, idétlen napszemüvegek, komikus botok, ökölnyi gyűrűk és karnyi vastag aranyláncok. A stricik királya kétségkívül az az ember, aki ezt az egész őrületet előbb tökélyre fejlesztette, majd az 1990-es években divatba hozta és elterjesztette. Az idén 58 éves Donald Campbell - azaz The (Arch) Bishop Don Magic Juan - a stricik prototípusa, legalábbis a legenda így tartja róla, az életével kapcsolatos történetek pedig másból sem állnak, mint legendákból.

Puccos verdák és pipik

A Don Chicagóban nőtt fel, ahogy egy interjúban fogalmazott, "az úgynevezett gettóban". Már a középiskolában is a lányok kedvence volt, osztálytársnői neki passzolták le az ebédpénzüket, hogy kezdjen vele valamit. Az iskola után ragadt rá a Don Juan név, amit ő egyszerűen azzal magyarázott, hogy "az eredeti Don Juan nagy szerető volt". Nővére szerint ekkor, 18 évesen kezdett utcalányokat futtatni.

"Az egész a pénzzel kezdődött" - elevenítette fel a kezdeteket. "Az emberek nem szállnak be ebbe a játékba csak a pipik miatt, valójában mindig a pénzről van szó. Dealerek és stricik voltak a szomszédaink, úgyhogy számomra a minta a dealer és a strici volt, akik minden nap bepattantak a puccos verdájukba a puccos öltönyeikben, rengeteg csaj lógott velük, és roskadásig voltak pakolva gyémántokkal. Ha egy orvos vagy ügyvéd szomszédja lettem volna, akkor talán belőlem is az lesz. De sajnos nem így történt... Próbáltam dolgozni, de egyszerűen nem feküdt nekem az az életforma."

A Don eleinte nem tervezett hosszú távra. "Egyszerűen csak be akartam szállni a buliba egyetlen csajjal, hogy legyen egy puccos Cadillacem, egy gyűrűm és egy menő öltönyöm" - mondta, szépen lassan azonban futni kezdett a szekér, és onnantól nem volt megállás. Az 1970-es években kezdték Magic néven emlegetni. Legújabb becenevét a stricik istenétől, Pimpgodtól kapta, aki Chicago legmenőbb selyemfiúja volt még az 1960-70-es évek fordulóján. "Öreg, marha jól kevered a dolgokat, mindenki kidől, de te még mindig tudsz egy kis varázslatot vinni a játékba" - dicsérte a Don stílusát.

"Haddné'm az ékszereid"

Első fénykora az 1970-es évek legelején kezdődött, és egészen 1985-ig tartott. Ő volt az egyik legmenőbb strici az egész városban, de néha tiszteletét tette Las Vegasban és más nagyvárosokban is. A neki dolgozó lányokon "Don Juan tulajdona" feliratú tetoválás virított, és - saját elmondása szerint - mindenki tisztelte. "Én tényleg erre a játszmára koncentráltam, ezért kapok annyi tiszteletet az utcáról és ezért vagyok egyedülálló a magam nemében... Profi voltam. Ez volt az életem. Ezt lélegeztem, ez éltetett. Amikor megláttam egy csajt, dollárjelek ugráltak a szemem előtt."

A Don azt állítja, soha senkit nem kényszerített, hogy neki dolgozzon. Sőt, akkor értette meg, hogy van érzéke a bizniszhez, amikor az egyik utcalány önként ment oda hozzá és adta át neki bevételét. Egy sor hasonló legenda szól a Don fénykoráról. Egy utcai lövöldözésben például ötször eltalálták az egyik neki dolgozó kurvát. Miután Magic a helyszínre ért, a lány csak annyit mondott: "Össze kell szednem magam, Apuci, hogy megkereshessem a pénzedet."

Az 1970-es évek közepére akkora nagymenő lett, hogy egy rosszakarójának a tippje nyomán rászállt az amerikai adóhivatal, és megbüntették. Párszor megmasszírozták a chicagói rendőrök is, de soha semmit nem tudtak rábizonyítani, így a kisebb-nagyobb fenyítéseken kívül megúszta a börtönt. Azt pedig maga is a legtermészetesebbnek tartotta, hogy nem kerülhet rács mögé. "Rájöttem, hogy a stricijátszma nagyszerű buli, hiszen nem úgy nézett ki, hogy börtönbe kerülhetek. Sokkal szívesebben küldtem mást magam helyett" - utalt arra, hogy a felügyelete alatt dolgozó lányok sokkal könnyebben megjárhatták.

Ehhez az időszakhoz kötődik egy máig tartó hagyomány születése, a Players Ball nevű buli első megrendezése is. Ez lényegében a Don születésnapja, ahol haverjai mellett a legmenőbb (főleg fekete) stricik is megmutatják magukat, sőt megválasztják Az év stricijét. "Az egész arról szól, hogy milyen éves teljesítményt tudsz felmutatni: milyen kövér a bankszámlád, milyen kocsid van, vettél-e nagy házat, haddné'm az ékszereid" - magyarázta, hogyan lehet elnyerni a címet. Magic az 1970-es évek közepétől egymás után 13-szor lett a legmenőbb selyemfiú. "Olyan ez, mint az Oscar: ha nyersz, több csajod lesz, és a fényed még szebben csillog majd" - mondta.

"Isten megmentett"

A nehéz időszak az 1980-as évekkel köszöntött be a Don életében is, amikor gyökeresen megváltoztak a stricilét szabályai. "A drogok megszállták a stricik játékát... Sok strici gondolta, hogy többet akaszthat, ha a kábítószereket is bevonják az üzletmenetbe. Sok strici gondolta azt is, hogy megtarthatják a csajaikat, ha ráállítják őket valamilyen drogra. Amikor beköszöntött a drogkorszak, a stricik elkezdtek úgy festeni, mint a drogdealerek, a drogdealerek pedig egyre inkább a stricikhez kezdtek hasonlítani" - mesélt a Don egy interjúban arról, hogy került át a pénz és a csillogás a stricikéről a drogkereskedők oldalára.

Ő maga állítólag kifejezetten ellenezte, hogy a neki dolgozó prostituáltak drogozzanak. Azt elnézte, ha füvet szívtak, de a heroint vagy a kokaint nem tűrte. "Kifejezetten elleneztem. Én magam sem éltem ilyenekkel, és sosem árultam drogot... szoktam néha szívni egy kis PCP-t (szintetikus hallucinogén - a szerk.), esetleg elkeverem egy kis marihuánával, de ennél messzebb sose mentem" - állította. Az egyik ilyen alkalom mégis végzetesnek bizonyult.

Green is for money, gold is for honey

Épp PCP-mámorban lebegett a Don, amikor meglátott a tévében egy prédikátort és megtért, vagy ahogy ő fogalmazott, "üzenetet kapott a Magasságostól... Isten megmentett és szembesített vele, hogy igenis létezik". Egy evangélikus főiskolán kezdett tanulni - bevallása szerint 8 éven át, bár ez sehogy sem fér bele életrajzába -, majd lelkipásztorként vezetett egy kisebb gyülekezetet, amit a pulpituson készített reverendás, fülbevalós képek bizonyítanak. Életének ezt a szakaszát idézte legújabb ragadványneve, a Bishop, azaz püspök.

A sztárok sztárja

Végül három év utána felhagyott a prédikálással, és úgy döntött, hogy régi hírnevét bevetve megint szerencsét próbál. Az új stílust ő maga így foglalta össze: "a sztárok sztárja vagyok". Az 1990-es elején a fekete rapperek fedezték fel maguknak előbb a Dont, majd az álstriciskedést, hogy aztán az egészből hatalmas divat legyen. A divathullám az 1990-es végén még Magyarországra is elért, aminek talán legjobb példája Dopeman második lemeze, A strici visszatér.

"Tanácsokat adok" - mondta rejtélyesen arról, mit csinál manapság, mivel keres saját állítása szerint évi 250 ezer dollárt, azaz közel 50 millió forintot. Pártfogoltjai között ott vannak az amerikai hip-hop legmenőbb figurái: Snoop Dogg, P.Diddy, 50 Cent, de a Don állítólag Mike Tysonnak is próbálta egyengetni az útját, igaz, nála a jelek szerint nem sok eredményt ért el.

Újonnan jött népszerűségének köszönhetően filmekben, lemezeken tűnt fel, saját válogatásalbumot adott ki, beszállt a ruhabizniszbe, saját tévéműsora van. Manapság úgy látja, nagyot változott a világ: "Volt idő, amikor üldöztek, ha strici voltál, most viszont dicsőítik ezeket az embereket, mindenki strici akar lenni."

Sáling Gergő