Szerbia kész a kompromisszumra Koszovó státusát illetően és ezért hajlandó szuverenitásának egy részéről is lemondani - mondta Vuk Jeremics szerb külügyminiszter a BBC-nek. A szerbiai Koszovó-tartomány az ENSZ fennhatósága alatt áll 1999, a koszovói háború vége óta.
Jeremic azt mondta, hogy Koszovó "a világ legszélesebb körű autonómiáját" megkaphatja. A koszovói lakosság többségét alkotó albánok azonban teljes függetlenséget akarnak Szerbiától. Jeremic erről szólva elismerte, hogy nagy még a távolság a két fél véleménye között.
Hamarosan azonban újabb tárgyalási forduló kezdődik Koszovó sorsáról Belgrád és a koszovói albánok között, miután a függetlenségről szóló határozat elbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A tárgyalásokon elnököl majd az Egyesült Államok, amely gyors függetlenséget szorgalmaz Koszovó számára, a függetlenséget nem ellenző Európai Unió és a szerb álláspontot védő Oroszország.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt mondta, a status quo-t nem lehet fenntartani. A koszovói albánok szerint ez a teljes függetlenség támogatását jelenti, míg Belgrádban ezt igyekeznek úgy értelmezni, hogy az ENSZ-protektorátus nem maradhat fenn. A szerb fennhatóságot egyedül Oroszország támogatja, amit Jeremic nagyra értékel, de hangsúlyozta, hogy Szerbia jövőjét az Európai Unióban látja.
A koszovói megoldást illetően nem túlzottan optimisták a felek, mert Belgrád és Pristina részéről is nagy elmozdulásra lenne szükség eddigi álláspontjukat illetően. Jeremic most azt mondta, Szerbia kész olyan jogokat adni Koszovónak, ami szélesebb a szokásos autonomiánál. "Saját kapcsolatuk lehetne a Világbankkal, a Nemzetközi Valutaalappal és a nemzetközi pénzintézetekkel, lehetnének valamilyen külképviseleteik is" - nyilatkozta a BBC-nek.