Tadic elutasítja az ENSZ Koszovó-tervét

Boris Tadic szerb elnök elfogadhatatlannak nevezte az ENSZ koszovói rendezési tervét, mert "az megnyitja a lehetőséget a tartomány függetlensége előtt". Martti Ahtisaari ENSZ küldött Belgrádban ismertette a javaslatot, majd Pristinában tárgyalt.

Nehéz elképzelni, mi lehet a kompromisszum egy olyan vitában, ahol az egyik fél - a koszovói albánok - teljes függetlenséget követelnek, míg a másik fél - Szerbia - ezt határozottan elutasítja. Ezt a gordiuszi csomót kell feloldania Martti Ahtisaari ENSZ megbízottnak, aki ma ismertetette rendezési tervét Belgrádban és Pristinában.

Ahtisaari nem árul el semmit

Jelentések szerint a terv nem említi konkrétan sem a függetlenséget, sem a szerb szuverenitás garantálását. "Nem fogok semmit mondani Koszovó státuszáról addig, amíg nem készül el a határozati javaslat a Biztonsági Tanács számára. Még csak az egyeztetésnél tartunk" - válaszolt derűs türelemmel Martti Ahtisaari a késő délután, Pristinában tartott sajtótájékoztatóján, arra a számtalanszor feltett kérdésre, hogy javaslata függetlenséget jelent-e, vagy sem.

Boris Tadic szerb elnök elutasító reakciója azonban megerősíteni látszik azt, amit nyugati diplomaták már korábban jeleztek, hogy Koszovó az önálló államiság legtöbb jegyét felvehetné, ami gyakorlatban mégis a tartomány Szerbiától való elszakadását jelentené.

A függetlenséget még kikiálthatják

"Koszovó végül szuverén lesz, mint bármelyik állam" - Fatmir Sejdiu albán elnök a pristinai tárgyalás után. Az ENSZ terv, amennyiben a Biztonsági Tanács jóváhagyja, diplomaták szerint "ajtót nyithatna" Koszovó függetlensége előtt. Eszerint, ha a tartomány 90 százalékos albán többsége egyoldalúan kikiáltaná Koszovó függetlenségét, ezt más államok elismerhetnék, mint ahogy történt Szlovénia és Horvátország esetében.

"Nyíltan semelyik koszovói vezető sem beszél erről a lehetőségről, de ez tűnik a legvalószínűbbnek" - mondta az [origo] kérdésére Arber Vllahiu, pristinai újságíró, Ahtisaari balkáni útja előtt.

Szerbia már jelezte, hogy végső esetben megszakítaná a diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek elismernék Koszovó függetlenségét. Ehelyett Belgrád széleskörű autonómiát ajánl a tartománynak, amelyet a szerbek közül sokan "nemzeti bölcsőjüknek" tartanak.

Himnusza van és zászlója, mégsem állam

A Reuters pristinai tudósítója már csütörtökön azt mondta, látta az ENSZ-dokumentum egyik állítólagos másolatát és eszerint Koszovónak saját "nemzeti" szimbólumai lehetnének. Az albán kétfejű sas helyett, a tartománynak többnemzetiségű jellegét kifejező zászlója és saját himnusza is lehetne. Sajtóértesülések szerint Koszovó önálló tagja lehetne olyan nemzetközi szervezeteknek is, mint az ENSZ, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.

Az ENSZ tervet Ahtisaari egy hete ismertetette Bécsben a Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot, Németországot, az Egyesült Államokat és Oroszországot tömörítő "Kontakt Csoporttal". A BBC szerint Washington és London inkább a gyors és egyértelmű rendezést - értsd függetlenséget - részesítené előnyben, mert úgy vélik, hogy ez még mindig kevesebb kockázattal jár, mintha elhúzódó egyezkedés kezdődne.

Moszkva és Belgrád viszont három hónapos haladékot sürgetett, mondván a szerb választásokat követően a kormánynak nincs mandátuma, hogy Ahtisaarival tárgyaljon. Ezért tárgyalt Boris Tadic elnökkel és nem Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökkel az ENSZ küldött.

Öröm és felháborodás

"Az a tény, hogy a jelentésben várhatóan nem szerepel Koszovó szerb fennhatósága, megnyugtatta a koszovóiakat. Tényleges függetlenségként értelmezik a nemzetközi szervezetekben való tagságot, az esetleges EU felügyeletet" - mondta az [origo] kérdésére Arber Vllahiu, pristinai újságíró. "Az autonómia nem lenne elfogadható a koszovóiak számára az 1998-99-es háború után, és a Kontakt Csoport is elismerte alapelvként, hogy nem lehet visszatérni a korábbi státuszhoz" - tette hozzá.

A szerb reakciókat sokkal nehezebb megítélni. A választáson első helyen végzett, de várhatóan kormányra nem kerülő radikálisok számára - véli az Economist elemzője - "Koszovó szerb fennhatósága sokkal fontosabb, mint Szerbia jövője Európában". Tadic elnök szóvivője ugyan nyíltan elutasította a javaslatot, de a brit lap szerint "pártja nem fog konfliktust kezdeményezni azzal, hogy elszigeteli Koszovót".

Ha a szerbek bele is törődnek Koszovó elvesztésébe, figyelmeztet az Economist elemzése, a tartomány elszakadása veszedelmes precedenst teremthet a Boszniai Szerb Köztársaság számára. A Boszniát alkotó egyik, szerb többségű entitásban, és akár Szerbiában is így felerősödhetnének az elszakadást szorgalmazó hangok.

Az utolsó dominó

Márciusban lesz immár nyolc éve annak, hogy a NATO támadást indított jugoszláviai célpontok ellen, a "Koszovóban folyó etnikai tisztogatás" felszámolására. A szerbek és a koszovói albánok mostani konfliktusa azonban legalább 20 évre nyúlik vissza.

A hatalomra került Slobodan Milosevic jugoszláv elnök 1987-ben koszovói szerbek tüntetésén mondott gyújtó hangú beszédétől számítják a jugoszláviai háborúkhoz is vezető nacionalista politikájának meghirdetését. A koszovói szerb közösség az albánok állítólagos zaklatásaira panaszkodott, Milosevic pedig védelmet ígért.

1989-ben felszámolta Koszovó autonómiáját, amelyet az 1974-es jugoszláv alkotmány biztosított a tartomány számára. Ennek hatására a koszovói albánok 1990-ben kikiáltották Koszovó függetlenségét, amelyre válaszul Belgrád feloszlatta a pristinai kormányt. A következő években a Belgrád és a koszovói albánok közötti adok-kapok, etnikai feszültség és zavargások jellemezték a tartomány életét.

Az 1999-es NATO beavatkozáshoz vezető fegyveres harcok a szerb rendőrség és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg között 1998-ban kezdődtek, amikor a szerb erők a szakadárok brutális felszámolásába kezdtek. Több százezer koszovói albán kényszerült elmenekülni az etnikai tisztogatások elől.

A NATO légitámadásainak hatására Milosevic kivonta csapatait, és a tartomány, bár jogilag Szerbia része maradt, az ENSZ felügyelete alá került a BT 1244-es határozata alapján. A mostani rendezési terv ezt a határozatot helyezné hatályon kívül. A szerbek számára Koszovó esetleges függetlenségével végleg véget érne a Nagy-Szerbiáról dédelgetett évtizedes álom. Kétséges azonban, hogy a balkáni térség most szunnyadó konfliktusai ezzel valóban nyugvópontra juthatnának.

Izsák Dániel