Képmutatás miatt bukhatja el az USA a terrorháborút

2007.02.21. 12:18

Núrzai apja és nagyapja földjét örökölte meg, miután a mudzsahedek oldalán harcolt a szovjet megszállók ellen. A régóta máktermelésnek szentelt családi birtok Kandahárban, az egyik erősen tálibhű tartományban terül el. Núrzai törzsét a Time az egyik legproblémásabb és legnagyobb afgán klánnak írja le, amelynek irányítása kétségkívül rátermettséget és jó politikai érzéket kíván.

A mindössze 43 éves Núrzai többször bizonyította, hogy birtokában van a szükséges erényeknek. Simán kibulizta például, hogy törzse 1996, a tálib hatalomátvétel után is termelhessen mákot, azaz részese legyen a drogkereskedelemnek. A tálib rendszer halállal büntette a drogkereskedelmet, mindössze négy családnak nézték el, hogy ebből gazdagodik. A jelek szerint Núrzai is Mohammed Omár molla tálib vezető kedvelt bizalmasai közé tartozott.

Észnél volt 2001 szeptemberében, a New Yorkot ért terrortámadás idején is. Az öngyilkos merényletek és a készülő amerikai invázió hírére először Afganisztánba utazott, hogy rendet tegyen emberei fejében, majd Pakisztánba vonult vissza az érkező amerikaiak elől. Jól tette, hiszen a megtűrt drogbárók egyikeként szerepelt az amerikai hadsereg legfontosabb célpontjainak listáján.

Az első árulás

Nem sokáig játszotta azonban az űzött vad szerepét, már 2001 novemberében találkozót szervezett az amerikai ügynökökkel, hogy jelezze, hajlandó az együttműködésre. "Nem akartam, hogy az Egyesült Államok ellenségének tartsanak. Segíteni akartam az amerikaiaknak és az afgán kormánynak" - mondta. Jóindulatát azzal is igyekezett bizonyítani, hogy 2002 januárjában 15 teherautónyi fegyvert és 400 légvédelmi rakétát szolgáltatott be az amerikaiaknak. A zsákmány tálib falvakból származott.

Núrzai elképzelése egyszerű volt. Úgy látta, hogy Afganisztánt se a nyugatbarát afgán kormány, se a mérsékelt tálibok, se a NATO nélkül nem lehet stabilizálni, hiszen mindhárom csoportnak komoly befolyása vagy ereje volt az országban. Ezért azt akarta elérni, hogy az amerikai és mérsékelt tálibok állapodjanak meg. Összehozott egy találkát amerikai ügynökök, illetve előbb a volt tálib külügyminiszter Vakil Ahmed Muttavakil molla, majd egy öreg törzsi vezető között. Mindkét eset árulással végződött: Muttavakilt elfogták, a törzsfőt likvidálták.

A porüzlet

Az árulást két év csend követte, ezalatt Núrzai Pakisztánban húzta meg magát, egészen addig, amíg 2004 tavaszán meg nem kereste egy régi ismerőse, hogy segítse az egyre nagyobb gondokkal küzdő amerikaiakat. Núrzai többször találkozott amerikai ügynökökkel Dubajban. A jelek szerint az amerikaiak ekkor már megértették, hogy legnagyobb ellenségük a máktermelés lesz, aminek hasznát legalább részben a tálib felkelők nyelik le, így Núrzait is főleg a "porüzletről" faggatták, válaszaival azonban nem voltak elégedettek.

Núrzai ugyanis csalódást okozott: se tálib vezetőket nem ismert személyesen (elmondása szerint Oszama bin Ladent is csak egyszer látta messziről), se a tálib felkelés drogpénzekből történő közvetlen finanszírozásáról szóló értesüléseket nem tudta megerősíteni - legalábbis ezt állította. "Mindent elmondok nekik, amit csak tudok, de nem fogok alaptalan dolgokat állítani" - védekezett. Viszont felsorolt több olyan befolyásos afgán vezetőt és kormánypolitikust, akik támogatták a tálibokat vagy részt vettek a drogkereskedelemben. Núrzai szerint az információk hihetetlenül értékesek lehetnek az USA számára. Ezúttal azonban elvétette a számítást, mert mint utólag kiderült, valójában nem a drogkereskedelem és a tálib támogatások felgöngyölítéséről szólt a játék.

A nyaralás

A csalit az ötödik dubaji találkozón dobták be az amerikai ügynökök: arra kérték Núrzait, hogy jöjjön tárgyalni New Yorkba. Biztosították, hogy nincs mitől tartania, és felajánlották neki, hogy folytathatják a megbeszéléseket Dubajban, illetve Pakisztánban is. Núrzai feltehetően megbízhatóságát akarta bizonyítani azzal, hogy belement a New York-i találkába egy feltétellel: biztosítékot kért, hogy "szabadok maradunk és nem tartóztatnak le bennünket". Az amerikai ügynökök gond nélkül elfogadták a feltételt, azt mondták, olyan lesz az amerikai kiruccanás, mint "egy nyaralás". Igaz, azt elhallgatták, hogy Núrzai ellen hónapok óta körözés volt érvényben drogcsempészet miatt, illetve felkerült a Fehér Ház által összeállított, a világ tíz legveszélyesebb drogkereskedőjét felsoroló lista utolsó helyére is.

A 2005 áprilisában megejtett New York-i randevún Núrzai semmire nem gyanakodott. Pedig elvették mobiltelefonját, azt hajtogatták, hogy nem együttműködő, illetve minden beszélgetés előtt felsorolták a jogait. "Azt hittem, viccelnek" - írta le, milyen megdöbbentő volt, amikor az amerikai drogellenes ügynökség (DEA) emberei közölték vele végül, hogy le van tartóztatva drogcsempészet miatt. A DEA szerint Núrzai nagy fogás, igazi gyöngyszem a kábítószerek elleni harcban. Elfogása óta csak úgy emlegetik a hatóságok, mint Afganisztán Pablo Escobarja. Sokan azonban máshogy látják a helyzetet.

Forrás: EPA
Nincs politika drog nélkül

Núrzai elfogása "a Bush-kormányzat terrorizmus elleni harcban mutatott inkompetenciáját bizonyítja. Hádzsi Básár Núrzai szövetséges akart lenni, nem pedig ellenség" - mondta a tárgyalására várakozó hadúr ügyvédje, és nézeteit mások is osztják. Alexis Debat terrorelhárítással foglalkozó szakértő szerint "mindig okosabb döntés valakit a helyén hagyni, amíg megbízható információforrásnak bizonyul".

Maga Núrzai úgy látja, hogy az USA és a NATO számos hibát elkövetett Afganisztánban. Az ő elfogása egy volt ezek közül. Vezető nélkül ugyanis senki nem tudja megakadályozni, hogy elfogása által felhergelt törzse a tálibok szövetségese legyen és a mostaninál is jobban belemerüljön a heroin-előállításba. A Time szerint a fő kérdés az, hogy miként békíthető ki a drog és a terrorizmus elleni harc közti konfliktus. Mennyire szabad meghazudtolni az egyik céljait, hogy eredményt érjen el az USA a másikban. Az amerikaiak legnagyobb afganisztáni tévedését talán az a befolyásos nyugati diplomata fejezte ki a legjobban, aki azt mondta: "Nem lehet elválasztani egymástól a drogok, a biztonság és a kormányzás kérdéseit."

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK