Ahtisaari nem halogatná tovább Koszovó ügyét

2007.03.12. 19:00

Martti Ahtisaari szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának nincs oka elvetni a Koszovó függetlenné válására vonatkozó tervet, s mindenki, aki további megbeszéléseket szorgalmaz, egyszerűen csak hátráltatni próbálja a folyamatot.

Az albán többségű dél-szerbiai tartomány végleges státusának meghatározását célzó tárgyalásokon közvetítő ENSZ-megbízott, volt finn elnök hangsúlyozta a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában: a koszovói albán többség - mindazok után, amiken keresztülment (a szerb uralom alatt) -, egyáltalán nem hajlik arra, hogy bármit is elfogadjon, ami kevesebb a függetlenségnél. "Nagyon nehéz elképzelni, hogy a történtek után rá lehetne venni a koszovói albánokat a tőlük egyszer már elvett autonómia elfogadására" -  mondta bécsi hivatalában az ENSZ-megbízott. Hozzátette: "aki részt vett a tárgyalásokon, nagyon jól tudja, mi a felek álláspontja, minden további időkérés csak a folyamat késleltetését jelentené".

Ahtisaari közölte, hogy helyettese még ezen a héten New Yorkba viszi a javaslatot, s számítása szerint április elején a BT elé kerül a dokumentum.

Nem született megegyezés Bécsben

Bő egy évig tartottak a tárgyalások a szerbek és a koszovói albánok képviselői között Koszovó végleges státusáról. Szombaton megegyezés nélkül ért véget az utolsó bécsi tárgyalás a szerb és a koszovói albán vezetők között az Ahtisaari-tervezetről, amely a függetlenség szó használata nélkül ugyan, de lerakja a dél-szerbiai tartomány függetlenségének alapjait. Ahtisaari befejezettnek nyilvánította szombaton a szerbek és a koszovói albánok 14 hónappal korábban megkezdett tárgyalássorozatát. Megállapította: egyik félben sincs meg az akarat, hogy elmozduljon eddigi, homlokegyenest ellentétes álláspontjáról, így nem látja értelmét további tárgyalásoknak.

Szerbia nem adja Koszovót

A szerb vezetők kijelentették, hogy az Ahtisaari-terv elfogadhatatlan Szerbia számára, mert a teljes függetlenség előtt nyitná meg az utat Koszovó előtt, megsértve Szerbia területi integritását. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök további tárgyalásokat szorgalmazott Koszovó jogállásáról, arra hivatkozva, hogy az Ahtisaari-terv az ENSZ alapokmányának "brutális megsértése". Kijelentette, hogy Koszovó elragadása Szerbiától az ENSZ történetének legveszedelmesebb precedensét teremtené meg, hiszen hivatkozási alapot teremtene a határok átrajzolgatásához, és ezzel aláásná a nemzetközi rend alapjait.

Az amerikaiak nem tartanak precedens alkotásától

Dan Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes elvetette hétfőn ez utóbbi feltételezést. Szerbiát, Koszovót és Macedóniát érintő balkáni utazásáról visszatérve kijelentette Washingtonban, hogy Koszovó nem lenne precedens más területek számára, legyen szó akár Abháziáról, akár Dél-Oszétiáról, akár Csecsenföldről, akár Moldova Dnyeszteren túli területéről vagy Korzikáról. A magas rangú amerikai diplomata kérdésre felelve elmondta: nem feltételezi, hogy Oroszország megvétózná a BT-ben az Ahtisaari-tervet. Végül megosztotta újságírókkal azt a Koszovóban szerzett benyomását, hogy a tartomány tízszázaléknyi szerb kisebbsége helyben akar maradni, nem kíván Szerbiába távozni Koszovó "ellenőrzött államiságának" elfogadása, illetve érvénybe lépése után sem. Az amerikai diplomata nem indokolta kijelentéseit.

Koszovó a NATO Jugoszlávia elleni légi háborúja nyomán 1999-ben gyakorlatilag különvált Szerbiától, és ENSZ-igazgatás alá került, ám nemzetközi jogi értelemben továbbra is Szerbia tartománya maradt. Az észak-atlanti szövetség Belgrád elleni háborújának meghirdetett célja az volt, hogy megvédje a szerb hatóságok tisztogató akcióitól Koszovó albán lakosait.

KAPCSOLÓDÓ CIKK