Gyóntatással lábalt ki az EU a válságból

2007.06.23. 13:09

Hajnalban kemény tárgyalások után megállapodás szültetett az új EU-s minialkotmányról. Pedig késő este még úgy tűnt: a lengyel ellenálláson elbukik a megegyezés lehetősége, és ezzel az unió történetének legmélyebb válságába kerül. A minialkotmány létrejötte pontot tehet a két éve tartó bizonytalanság végére, amelyet az okozott, hogy két népszavazáson is elutasították az EU évek óta készülő alkotmányát.

"Sikerült egy súlyos válságot elkerülnünk" - kommentálta Barroso európai bizottsági elnök a brüsszeli EU-csúcson hajnalban létrejött kompromisszumos megállapodást. Barroso szerint a megegyezés Angela Merkel soros elnök és német kancellár munkáját dicséri, akinek 27 tagállam eltérő érdekeit sikerült összhangba hoznia. Merkel pénteken folyamatosan gyóntatta a problémás tagállamokat. A brüsszeli zsargonban ez azt jelenti, hogy a soros elnök kétoldalú találkozókon, vagy telefonon igyekszik kipuhatolni, ki mennyit hajlandó engedni a kompromisszumért.

A legtöbb problémát Lengyelország okozta a tárgyalások során, amikor vétóval fenyegette a mini-alkotmányt, mert szerinte az Varsó szavazati súlyának jelentős csökkenését jelentené. Lengyelország hajthatatlan volt, és az utolsó előtti pillanatban Merkel még az EU-n belüli elszigeteléssel is megfenyegette, de végül francia és brit közreműködéssel sikerült visszaállítani az egységet. Végül a soros elnökség jelentős engedményeket tett a lengyeleknek, akikkel így létrejött a megegyezés, és ezt nemzeti szempontból is sikernek értékelte Lech Kaczynski lengyel elnök.

Külön egyezségre volt szükség az egyebek közt az alapjogi charta kötelezővé tétele ellen viaskodó Nagy-Britanniával és az alkotmányelemeket módszeresen kiszűrni akaró Hollandiával is. Az angolok attól tartottak, hogy ha nem vizezik fel eléggé a dokumentumot, népszavazást kell tartaniuk. Az európai alkotmányt pedig éppen két népszavazás küldte a szemétkosárba még 2005-ben. Az EU-t alapító franciák és hollandok többsége akkor elutasította a többéves folyamat után 2004 őszén Rómában aláírt, több száz oldalas dokumentumot. Az Unió tagországai azóta gondolkodnak, miként mentsék meg a 27 tagúra bővült EU döntéshozatalát felgyorsító részeket.

A hajnalban elfogadott terv szerint kidolgozott leendő reformszerződés tehát kompromisszum, de a 2005-ben elbukott alkotmány számos fontos pontja szerepel benne. A tervezet egyebek között két és fél éves rotációval létrehozza az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget, emellett főképviselő néven egy önálló csúcsdiplomáciai posztot létesít. A terv szerint a szerződés részévé teszi az alapvető jogokat biztosító uniós chartát, és 2014-től úgynevezett kettős többségi - a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő - döntéshozatali rendszert léptet életbe. Emellett növeli a nemzeti parlamentek szerepét, segít kiterjeszteni az uniós belső piac versenyének szabadságát, valamint fokozza a szociális védelmet az unióban. A szerződés a politikusi remények szerint nagyobb tekintélyhez segíti az EU-t a nemzetközi színtéren is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK