Foglyokat cseréltek a vonakodva kivonuló oroszok

Napokba telhet a grúziai területen tartózkodó csapatok kivonulása Moszkva szerint, Dmitrij Medvegyev orosz elnök augusztus 22-re ígérte azt, Grúzia viszont azt állítja, semmi jele a terület kiürítésének. Brüsszelben soron kívül találkozóra gyűltek össze a NATO-tagállamok, hogy döntsenek arról, milyen választ ad a szövetség Oroszország grúziai hadműveleteire. Jóindulatuk jeleként a grúzok és oroszok több foglyukat kicserélték.

Grúzia azt állítja, semmi jele annak, hogy az orosz csapatok elhagyták volna az ország területét, Moszkva szerint azonban már megkezdődött a kivonulás, ami napokon belül befejeződik. Dmitrij Medvegyev orosz elnök azt ígérte Nicolas Sarkozy francia elnöknek, hogy az orosz csapatok csütörtökön és pénteken elhagyják Grúziát, kivéve 500 katonát, aki a múlt héten aláírt tűzszünet biztonsági rendelkezéseinek végrehajtását biztosítja.

Kedden Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete szerint a csapatkivonás megkezdődött, de "az orosz béketeremtők" továbbra is Dél-Oszétiában maradnak - a Nicolas Sarkozy francia elnök által előterjesztett - hatpontos uniós terv értelmében, amelyet Tbiliszi és Moszkva egyaránt aláírt.

A béketeremtőknek nemzetközi felhatalmazásuk van, így törvényesen maradnak, és őrködnek a béke betartása fölött - mondta Rogozin, aki szerint a teljes kivonás menete Mihail Szaakasvili grúz elnök politikájától, és az általa vezetett erők tevékenységétől függ.

Hétfőn jelentette be az orosz vezérkari főnök helyettese, Anatolíj Nogovicin, hogy az orosz katonák megkezdték a kivonulást a grúz területekről. Moszkva szerint azonban az orosz katonáknak továbbra is joguk van a szakadár déloszét határterületeken maradni békefenntartóként. Bár a visszavonulás megkezdődött, jelenleg mintegy 6000-6500 orosz katona - köztük sok felderítő - tartózkodik grúz területen, akik szakaszosan fogják elhagyni az országot a Komszomolszkaja Pravda című orosz lap keddi összeállítása szerint.

A lap szerint az orosz felderítés úgy értesült, hogy orosz egyenruhába öltözött grúz egységek provokációt terveznek a visszavonuló orosz konvojok útjába eső lakott településeken, esetleg csapdákat állítanak, aknákat helyeznek el az utakon.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) kedden azt közölte: Moszkva beleegyezett, hogy beengedjen húsz katonai megfigyelőt grúz területre.

15 grúz 5 oroszért cserébe

Közben - a jóindulat jeleként - megkezdődött az orosz és grúz foglyok cseréje a grúz fővároshoz, Tbiliszihez közeli orosz ellenőrzőponton. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint 15 grúzt adtak át, köztük két sebesültet. A hadifoglyokat helikopterekkel szállították a támaszpontra, a két sebesültet hordágyon emeltek ki a gépből.

Egy grúz kormányilletékes szerint öt orosz katonát, közöttük két pilótát adott át Grúzia a 15 grúzért, akik közül ketten civilek. A fogolycserénél jelen voltak a Nemzetközi Vöröskereszt munkatársai, valamint grúz tisztviselők is. Egyelőre nem tudni, valamennyi foglyot kicserélték-e, korábbi hírek szerint ugyanis mintegy száz grúz, és 15 orosz állampolgár esett fogságba.

Moszkvának üzen a NATO

A NATO tagállamai rendkívüli ülésen értékelik a helyzetet kedden Brüsszelben. A NATO-tagállamok külügyminiszterei megvitatják, milyen válaszlépés kövesse a szövetség részéről Oroszország grúziai akcióját. Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter már a gyűlés előestéjén arról beszélt: a nyugati országoknak meg kell akadályozniuk, hogy az orosz állam a grúziai harcoknak köszönhetően stratégiai előnyre tegyen szert. Rice szerint az orosz beavatkozás aláásta a grúz demokráciát, a NATO pedig nem fogja engedni, hogy Oroszország új választóvonalat húzzon Európában.

Elemzők szerint ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek vannak a NATO tagállamok között abban, meddig mennének el Moszkva megbüntetésében - írja a BBC. Az országok egy része - ide tartozhat az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és a legtöbb kelet-európai tagállam - kemény hangot ütne meg Moszkvával szemben, míg Németország és Franciaország jóval óvatosabban járna el. Bernard Kouchner francia külügyminiszter szerint fontos, hogy a NATO egységes maradjon a válság megoldását illetően. Mint mondta, határozott, de fenyegetés nélküli álláspontot kívánnak kialakítani Oroszországgal szemben.

Orosz részről többször éreztették, hogy megzavarhatja a szövetség és Moszkva kapcsolatait, ha a NATO egyoldalúan Grúzia oldalára áll. Moszkva nem örült annak sem, hogy - amerikai nyomásra - a szövetség egyelőre nem hallgatta meg a hivatalos orosz álláspontot.

Az USA nyomására pártolhatják Grúziát

A BBC szerint az Egyesült Államok nyomására a NATO támogatást ajánlhat a grúz kormánynak, kötelezettséget vállalva Grúzia szuverenitása mellett. A szövetség egyik szóvivője is úgy fogalmazott: Oroszország kemény üzenetre számíthat. A NATO valószínűleg ismét kinyilvánítja az áprilisi romániai csúcson elfogadott megállapodást Grúzia jövőbeli csatlakozásáról, bár ez konkrét időpontot nem jelölt meg.

Az Oroszország és Grúzia közti fegyveres harcok augusztus 7-én kezdődtek, amikor a grúz hadsereg támadást indított az ország részét képező, de elszakadásra törekvő, 1992 óta Moszkva-barát lázadók által irányított déloszét területeken. Válaszképpen az oroszok támadást indítottak Grúzia ellen, több várost, kikötőt bombáztak. A konfliktus átterjedt egy szintén elszakadásra törekvő másik grúz tartományra, Abháziára is.