Észak-Korea semmisnek tekinti egyezményeit Szöullal

Vágólapra másolva!
Észak-Korea pénteken bejelentette, hogy Dél-Korea "ellenséges politikája" miatt semmisnek tekinti a Szöullal kötött minden korábbi megállapodást. Elemzők szerint a lépés egyik oka az lehet, hogy az ország magára akarja irányítani az Egyesült Államok figyelmét az új amerikai elnök hivatalba lépése után.
Vágólapra másolva!

A szöuli kormány megszegett több, Észak-Koreával kötött korábbi egyezményt, és ezzel "a háború szélére" sodorta a kétoldalú viszonyt, és "nincs mód sem a kapcsolatok javítására, sem a megfelelő mederbe való visszaterelésére" - idézte a KCNA észak-koreai hírügynökség a phenjani békés újraegyesítés bizottságot.

A testület közlése szerint ezért Phenjan semmisnek tekinti "az észak és dél közötti politikai és katonai szembenállás feloldásával kapcsolatos" megállapodásokat. 1991-ben a félsziget atomfegyver-mentesítéséről született Korea-közi megállapodás. A két országnak volt egyezménye a félsziget kettéválásával szétszakított családok egyesítéséről, a távközlési rendszerek összehangolásáról, amivel a katonai feszültséget akarták enyhíteni, valamint a vasúti összeköttetés megteremtéséről.

Az észak-koreai bejelentésben külön szerepelt, hogy semmisnek tekintik a két országnak a koreai háború végén rögzített, sárga-tengeri fegyverszüneti határát is. Phenjan szerint délebbre kell meghúzni ezt a vízi határt. A kérdés körüli vita 1999-ben és 2002-ben fegyveres összetűzésekhez vezetett.

Megfigyelők szerint az elmúlt időszakra jellemző keményebb phenjani retorikába illeszkedő bejelentés célja többek között nyomást gyakorolni Ri Mjong Bak dél-koreai elnökre. Észak-Korea másik célja az elemzők szerint az lehet, hogy magára irányítsa az Egyesült Államok figyelmét az új amerikai elnök hivatalba lépése után.

A formailag egymással hadiállapotban lévő két Korea viszonya jelentősen lehűlt azóta, hogy a Dél-Koreában tavaly év elején hivatalba lépett konzervatív államfő feltételhez kötötte az Északra addig szabadon áramló segélyeket. Ri Mjong Bak világossá tette, Szöul csak akkor folyósítja a kilátásba helyezett jelentős mennyiségű segélyt a sztálinista államnak, ha Phenjan komolyan gondolja atomfegyverprogramjának felszámolását. A kommunista északi vezetés erre a megbékélést célzó tárgyalások megszakításával és keményebb retorikával reagált.

Észak-Korea 2005-ben atomhatalommá nyilvánította magát, majd 2007-ben beleegyezett, hogy segélyek fejében felszámolja nukleáris programját, a folyamat azonban elakadt az atomprogram leállításának ellenőrzésével összefüggő nézeteltérések miatt.