Nem vállalja be a Sólyom-affért az EU

Szlovák bíróságnak kell döntenie arról, hogy arányos intézkedés volt-e Sólyom László kitiltása Szlovákiából idén augusztusban - közölte az EU illetékes szóvivője. Szlovákiának joga lehetett kizárni a magyar köztársasági elnököt, de csak akkor, ha az intézkedés arányos volt a Sólyom látogatása által jelentett veszéllyel.

A nemzeti bíróságoknak kell megítélniük, hogy jogos volt-e kitiltani Sólyom László magyar köztársasági elnököt Szlovákiából - közölte hétfőn az Európai Bizottság (EB). Az igazságügyi kérdésekért felelős EU-biztos, Jacques Barrot szóvivője egyértelművé tette: az EU nem foglalkozik a Sólyom-afférral, és annak megoldását a szlovákokra hagyja.

Sólyom László államfőt hosszú vita után biztonsági kockázatokra hivatkozva nem engedték be Szlovákiába idén augusztus 21-én. Sólyom egy előre bejelentett látogatásra érkezett volna Révkomáromba, ahol egy szobor avatásán vett volna részt (az eseményről itt olvashat bővebben).

A téma az Európai Bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján, újságírói kérdés formájában került elő ismét, Michele Cercone szóvivő pedig az igazságügyi biztos korábbi nyilatkozatait idézve válaszolt. Közölte: az ügyről világosan rendelkezik a személyek Európai Unión belüli szabad mozgásáról szóló irányelv.

A jogszabály szerint a tagállamok az uniós polgárok szabad mozgását csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatják, de a hatóságoknak ekkor is meg kell felelniük az arányosság elvének. Azt viszont az érintett tagállam nemzeti bíróságának kell eldöntenie, hogy az arányosságot biztosították-e az adott esetben - mondta Michele Cercone.

Ez azt jelenti, hogy a szlovák kitiltás ügyében szlovákiai bíróságnak kellene állást foglalnia az intézkedés jogosságáról. Az uniós szabályok nem rendelkeznek külön a hivatalos személyek mozgásának biztosításáról, még a köztársasági elnök esete is csak a szabad mozgást kimondó általános szabályok alapján vizsgálható.

A szóvivő szerint Jacques Barrot biztos is ugyanezt az állásfoglalást írta meg Balázs Péter magyar külügyminiszternek ősz eleji levelében és más hivatalos közléseiben. Az EU illetékesei már többször jelezték, hogy Sólyom László be nem engedését elsősorban kétoldalú ügyként kezelik, annak ellenére, hogy magyar vélemény szerint uniós elvek is sérültek (A korábbi EU-állásfoglalásról itt olvashat).

Néhány héttel ezelőtt a magyar kormány kötelezettségszegési eljárás indítását kérte Brüsszeltől Szlovákia ellen, amiért a köztársasági elnököt nem engedték be az országba. A kötelezettségszegési eljárás ad lehetőséget arra, hogy az Európai Bizottság fellépjen a kötelezettségüket megsértő tagállamokkal szemben, és adott esetben az Európai Bíróság elé vigye őket (az eljárásról részletesen itt olvashat). Erre a megkeresésre Brüsszel még nem adott választ, csupán annyit közölt, hogy elemzi a kérést, és "megfelelő időben" válaszolni fog rá.