A földi paradicsomtól a hasiskirályságig - Mit kell tudni a forrongó arab országokról?

Melyik forrongó arab országot tartották a sumérok földi paradicsomnak, és melyik akart az EU tagjává válni? Hol került hatalomra az elnök egy autóbaleset miatt, és hol maradt el a "harag napja" érdeklődés hiányában? Melyik nép tüntetőinek van a legtöbb fegyvere, és hol veszélyezteti a lázongás a magyar olajat és szarvasmarhákat? Összeszedtük, mit kell tudni a forrongó országokról, és azt is, hogy melyik miért fontos és érdekes.

Egyiptom - ahol győzött a Tahrír téri forradalom
Főváros: Kairó
Az Egyiptomról szóló legfrissebb cikkeinket itt találja.
Az arab világ forrongásáról szóló összes cikkünket itt gyűjtöttük össze.

Mi volt itt korábban?
A Nílus mentén elterülő Egyiptomban a fáraók több ezer éves kulturális öröksége és a brit gyarmati befolyás keveredik az észak-afrikai arab hódítók leszármazottainak kultúrájával. Az ország, amely arab, török, francia és brit hódítók uralma után 1952-ben vált függetlenné, a 20. században négy háborút vívott Izraellel, majd az 1979-es Camp David-i békeszerződéssel egy időre az arab világ kiközösített különcévé vált.

Kik élnek itt, és mit csinálnak?
Egyiptom az arab világ legnépesebb állama, rohamosan növekvő, 80 milliós lakosságának ellátása és foglalkoztatása komoly gondot jelent a sivataggal határolt ország korlátozott lehetőségei között. Az ország a mezőgazdaságból és az ókori emlékeken - köztük a piramisokon - alapuló turizmusból él, ezenkívül a többi arab országban dolgozó vendégmunkások által hazaküldött pénz élteti a gazdaságot.

Miért fontos?
Az elmúlt három évtizedben Egyiptom az USA szövetségeseként fontos szerepet töltött be a közel-keleti politikában, az Izraellel kötött békeszerződése stratégiai fontosságú az Izraellel ellenséges többi arab ország között. Az országban található a Szuezi-csatorna, amelynek működtetése a világkereskedelem szempontjából elengedhetetlen. Egyiptom az elmúlt évtizedben Magyarországnak is egyre fontosabb gazdasági partnere, a kairói magyar nagykövetség honlapja szerint a magyar-egyiptomi külkereskedelmi termékforgalom 2004 és 2007 között megötszöröződött, 2007-ben 271 millió dollár értékű magyar árut exportáltak az országba, főleg gépeket, orvostechnikai eszközöket és élő szarvasmarhákat.

Miért érdekes?
Az egyiptomi kormánypárt mellett az egyetlen igazán erős politikai szervezet az iszlamista gyökerekkel rendelkező Muszlim Testvériség, amely már bejelentette, hogy pártot alapít a választásokra. Emiatt komoly találgatások indultak arról, hogy milyen szerepe lehet a jövő Egyiptomjában a szélsőséges vallási tanoknak. Magyarország számára érdekesség az is, hogy a megbuktatott egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak utolsó magas szintű nemzetközi diplomáciai találkozóján éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, az EU soros elnökével tárgyalt.

A Tahrír tér az egyiptomi felkelés jelképe lett - kattintson a képre az egyiptomi eseményeket összefoglaló képgalériáink megtekintéséhez!

Ki a főnök?
Hoszni Mubarak, a lemondott egyiptomi elnök több mint 30 éven át vezette országát diktatórikus módszerekkel, amelyeket egy rendkívüli állapotot elrendelő törvény tett lehetővé. 1981-es hatalomra kerülése óta négy elnökválasztást nyert meg, az első háromban még ellenfele sem volt, uralma alatt pedig külföldi lapok szerint hatalmas vagyont halmozott fel (Mubarak részletes portréját itt olvashatja). Lemondása után a hatalmat a hadseregnek adta, amelyet Husszein Tantavi, a reformokat korábban harsányan ellenző hadügyminiszter vezet.

Mi a baj?
Az egyiptomi tüntetők politikai reformokat követeltek, és a rendkívüli állapot eltörlését akarták elérni, ami lehetővé tette, hogy a rendőrség brutális erőszakot alkalmazzon, és ítélet nélkül börtönözzön be embereket. Az országban a politikai ellenzéket elfojtották, a Muszlim Testvériséget betiltották, a médiát pedig kemény állami felügyelet alatt tartották. Ráadásul az országban az emberek fele naponta kevesebb mint 1,25 fontból (kb. 400 forint) él, és bár az ország GDP-je folyamatosan nő, a lakosság nagy része az elmúlt 20 évben egyre szegényebbé vált.

Mi történt eddig?
Egyiptomban tunéziai mintára tömegtüntetéseket kezdtek Kairóban és a többi nagy vidéki városban is, ezek 18 napon át tartottak. A szimbolikus helyszínné vált kairói Tahrír téren az első napokban még rendőrökkel, később kormánypárti tüntetőkkel folytattak véres csatákat a tiltakozók, a hadsereg azonban semleges maradt. A tüntetések hatására Hoszni Mubarak elnök végül elutazott a fővárosból, frissen kinevezett alelnöke pedig bejelentette, hogy az elnök lemond, és a hadseregnek adja a hatalmát. A tábornokok tanácsa azt ígérte, hogy megszünteti a rendkívüli állapotot, és segédkezik egy demokratikus elnökválasztás lebonyolításában.

További országokért kattintson a térképre!

http://www.origo.hu/s/teszt/tibikem/middle_east.html