A földi paradicsomtól a hasiskirályságig - Mit kell tudni a forrongó arab országokról?

Melyik forrongó arab országot tartották a sumérok földi paradicsomnak, és melyik akart az EU tagjává válni? Hol került hatalomra az elnök egy autóbaleset miatt, és hol maradt el a "harag napja" érdeklődés hiányában? Melyik nép tüntetőinek van a legtöbb fegyvere, és hol veszélyezteti a lázongás a magyar olajat és szarvasmarhákat? Összeszedtük, mit kell tudni a forrongó országokról, és azt is, hogy melyik miért fontos és érdekes.

Bahrein - ahol elmarad a Forma-1 a tüntetők miatt
Főváros: Manáma
A Bahreinről szóló legfrissebb cikkeinket itt találja.
Az arab világ forrongásáról szóló összes cikkünket itt gyűjtöttük össze.

Mi volt itt korábban?
Bahrein egy apró szigetcsoport a Perzsa-öbölben, az Arab-félsziget keleti partvonalának közepén: az ősi sumérok a Paradicsom szigetének tartották, ahol a bölcsek és bátrak az örök életet élvezhetik. A szigetet a 18. században szerezte meg a perzsáktól a jelenleg is uralkodó al-Kalifa dinasztia, amely saját biztonsága érdekében brit protektorátussá szervezte az országot. Függetlenségét 1971-ben nyerte el, 2001 óta alkotmányos monarchia.

Kik élnek itt, és mit csinálnak?
Bahrein területe mindössze 760 négyzetkilométer, másfélszer akkora, mint Budapest, és ezzel a legkisebb arab országnak számít. A szigeteken mintegy 1,3 millió ember él, de a lakosság fele külföldi. A szigeteken egy szunnita kisebbség uralkodik a síita többség felett, és támogatja a külföldről érkező szunniták letelepedését. Az ország olajkészletei hamarosan kimerülnek, ezért kénytelen volt gazdaságát más alapokra helyezni, és egyre inkább az Arab-öböl térségének nemzetközi bankközpontjává alakul át.

Miért fontos?
Mivel Bahrein nemzetközi bankjaiban mozog az arab világ pénzének jelentős része, az ország stabilitása a régióban sokak érdeke. A kis országnak azonban Amerika előretolt bástyájaként magasabb szinten is stratégiai jelentősége van, a területén állomásozik az USA ötödik flottája, amely itt gyakorlatilag a szomszédból tarthatja szemmel Irán partjait. Az ország szunnita vezetése az USA mellett Szaúd-Arábia szövetségese is, bár Bahreinben a síiták vannak többségben: ha ők ragadnák magukhoz a hatalmat, az a szintén síita Irán befolyását növelné a térségben.

Miért érdekes?
Bahreinben rendezték volna a Forma-1 autós gyorsasági világbajnokság 2011-es évadának kezdőfutamát, amely azonban az országban fellángoló erőszak miatt elmarad.

A bahreiniek a Gyöngy térből akartak Tahrír teret faragni

Ki a főnök?
Az országot Hamad bin Issza al-Kalifa sejk irányítja. A 60 éves Hamad Cambridge-ben tanult, és 1999-ben emírként került hatalomra, de 2002-ben királyra változtatta titulusát. Bár az országban szabadon választott parlament működik, a valódi hatalom a király által kinevezett kormánynál van. Hamad király minden választás után saját nagybátyját, Kalifa bin Szalman al-Kalifa sejket tette meg miniszterelnöknek, aki immár 40 éve vezeti az országot kormányfőként - Bahreinben a királyi dinasztia gyakorlatilag a kezében tart minden hatalmat.

Mi a baj?
A bahreini tüntetők legnagyobb sérelme az, hogy az ország szunnita vezetése kirekeszti a síita tömegeket a hatalomból és a gazdagságból. A síiták úgy érzik, hogy kizárják őket a jobb állásokból, és hátrányos megkülönböztetés éri őket az élet minden területén; miközben az országba folyamatosan hívják be állampolgárság ígéretével a külföldi szunnita munkavállalókat, a síitákat munkanélküliség sújtja. A parlamentben egy síita párt a legnagyobb politikai erő, a kormány mégis szunnitákból áll - a tömegek megelégelték ezt, és olyan kormányt akarnak, amit nem a király nevez ki, hanem az emberek választanak (a bahreini konfliktus hátteréről itt olvashat bővebben).

Mi történt eddig?
Az egyiptomi felkelés mintájára a bahreini főváros, Manáma egyik terén is tömegtüntetések kezdődtek, a Gyöngy téri tüntetőket azonban éjszaka álmukban brutálisan szétverte a rendőrség. A számos áldozattal járó rendőri erőszak hatalmas felháborodáshoz vezetett, a tüntetők pár nap múlva újabb demonstrációkat kezdtek. Az ellenzéki síita párt felfüggesztette a parlamenti munkát, ami teljes káoszhoz vezethet. A szunnita vezetés ezért "nemzeti párbeszédet" kezdeményezett a konfliktus feloldására, és politikai foglyokat engedett el, hogy csökkentse a feszültséget.

További országokért kattintson a térképre!

http://www.origo.hu/s/teszt/tibikem/middle_east.html