Felháborodva reagált a magyar kormány a szlovák elnök fasisztázására

Vágólapra másolva!
A szlovák államfő nem híve, hogy vitatott történelmi személyiségeknek szobrot állítsanak. Ivan Gasparovic azért tartja helytelennek, hogy Kassán mellszobra van Esterházy Jánosnak, mert szerinte a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője fasiszta volt. A Külügyminisztérium elutasította a nyilatkozott, Gasparovic szóvivője azonban közölte, fenntartják a kijelentést.
Vágólapra másolva!

Ivan Gasparovic szlovák államfő egy interjúban kijelentette, hogy helytelen volt Kassán mellszobrot állítani Esterházy Jánosnak, mert szerinte a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt.

A szlovák államfővel készült interjú a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kétheti lapjában jelent meg. Az elnöktől azt kérdezték, mi a véleménye arról, hogy Esterházynak Kassán, Ferdinand Durcansky, volt szlovák nácibarát politikusnak pedig Rajecben mellszobrot állítottak. Gasparovic megjegyezte: Az, amit Esterházyról mondott, Durcanskyra is érvényes.

Az elnök azt mondta, nem híve annak, hogy a múltban állított szobrokat lerombolják, mert azok a település arculatához tartoznak. Nem tartja azonban helyesnek, hogy új szobrokat állítsanak vitatott történelmi személyeknek.

Mivel Esterházy kassai mellszobra magánterületen áll, ott bárki azt tehet, amit a törvény megenged. Gasparovic azonban emlékeztetett arra, hogy a büntető törvénykönyv szerint tilos a fasizmus népszerűsítése, ezért meg kell vizsgálni, milyen mértékben lehet beavatkozni magánbirtokon.

A Külügyminisztérium sajnálattal és értetlenséggel tapasztalja, hogy Szlovákiában a mártírhalált halt gróf Esterházy János embermentő tevékenységét újra a napi politika tárgyává teszik - olvasható a tárca közleményében. "A szlovák köztársasági elnök megnyilatkozását elutasítjuk, annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához, melynek érdekében kormányaink az utóbbi időszakban fokozott erőfeszítéseket tesznek" - írta a Külügyminisztérium.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az MTI-nek azt mondta: Esterházy János volt az egyetlen, aki a pozsonyi parlamentben a zsidó törvények ellen szavazott. Hozzátette: Esterházy "hősiesen gyakorolta az erényeket", és mindvégig elkötelezett volt a katolikus egyház tanítása iránt, ezért nem véletlen, hogy boldoggá avatása folyamatban van. Emlékének támadása ezért nem csak a magyar nemzet, hanem a katolikus egyház és az egyetemes emberi jogok megsértését is jelenti - fogalmazott Semjén.

"A Magyar Koalíció Pártja (MKP) fölháborítónak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke, Ivan Gasparovic kijelentésével ismételten hozzájárult a történelem meghamisításhoz. Esterházy Jánost csak az azonosíthatja a fasizmussal, aki nem ismeri az ő életútját, illetve tudatos történelemhamisítást végez. A csehszlovákiai magyarság mártírja nyomon követhetően több esetben is elhatárolódott a fasizmustól. Emberszeretete mélyen keresztény vallásából eredt" - közölte az MTI-vel Berényi József pártelnök.

"Mint ahogyan az éremnek is két oldala van, Esterházy János megítélésében is eltér egymástól a szlovák és a magyar közvélemény. A köztársasági elnök nyilatkozata azonban, amelyben Hitler hívének titulálja Esterházyt, messze átlépte a józan ész határait. Az elnök úr valószínűleg nem ismeri eléggé Esterházy munkásságát" - fogalmazott Bugár Béla, a Híd elnöke.

Az LMP visszautasítja Ivan Gasparovic kijelentését. A párt szerint a szlovák államfő nemcsak a felvidéki magyarokat, hanem az egész magyarságot megsértette.

Az MTI megkeresésére Marek Trubac, a szlovák köztársasági szóvivője kedden azt mondta: nem változtatja meg Esterházy Jánosról alkotott nézeteit a szlovák köztársasági elnök. A szóvivő szerint Esterházy János olyan megosztó személyiség, akit Szlovákiában háborús bűnösként tartanak nyilván, amiért támogatta a fasiszta ideológiát. Trubac közölte: ők nem tagadják, hogy Esterházy János volt az egyetlen a képviselők közül, aki 1942-ben a zsidók kitelepítése ellen szavazott, de ehhez azt is hozzátette: ugyanakkor azzal is mindenki tisztában van Szlovákiában, hogy Esterházy János az elsők között üdvözölte "a fasiszta Horthy-csapatokat", amelyek elfoglalták Kassát.

Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság egykori vezetőjét, aki a II. világháború idején a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidóellenes törvényeket, Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, és bármiféle rehabilitációját elutasítják.

Durcanskynak nagy szerepe volt az első Csehszlovák Köztársaság 1939-es felbomlásában. A politikus 1938 és 1940 között több miniszteri tisztséget is betöltött Szlovákiában. Miután külügyminiszterként megpróbált részben önálló szlovák utat keresni, menesztették tisztségéből. 1945-ben Nyugatra menekült. 1947-ben Szlovákiában távollétében háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Az ítélet ma is jogerős.