Szombaton egy kis időre az évtizedes polgárháborúkban félig lerombolt szudáni város, Dzsuba lesz a világ közepe: hivatalosan is új főváros és állam születik, mert Dél-Szudán 21 év véres belharcai és egy hosszú békefolyamat után végleg elszakad az északi országrésztől. A helyiek egy szudáni férfi szerint a határvidéki összecsapásoktól és a törzsi harcoktól félnek ugyan, de készülnek a szombati nagy ünneplésre, amelyre folyamatosan érkeznek a világ államfői és diplomatái. Egy Dél-Szudánban tartózkodó magyar szerint a két ország a hivatalos elszakadás után is úgy függ majd egymástól, ahogy egykor az Osztrák-Magyar Monarchiában a Magyar Királyság és Ausztria.

Szombaton Omár al-Basír szudáni elnök kisétál majd a Fehér-Nílus partján álló Dzsuba főterére, és levonja a szudáni zászlót, miközben a szudáni himnuszt játsszák a hangosbemondók. Ezután felvonják a dél-szudáni zászlót, és meghallgatják a dél-szudáni himnuszt. Így fog megszületni Afrika új állama, Dél-Szudán, amely egy januári népszavazás után az itt élők 99 százalékának akaratából független országgá válik.

A lakosság már pénteken délután az utcán izgul, régi ismerősök fedezik fel egymást, alig várják az ünneplést - mondta az [origo]-nak pénteken a leendő fővárosban tartózkodó Mihálffy Balázs, az Afrikai Magyar Egyesület munkatársa. Szerinte a helyiek most úgy érzik, hogy Dzsuba a világ közepe, és nem is alaptalanul, mert az új állam születése alkalmából a világ minden tájáról érkeznek a poros afrikai városba a külföldi államfők, diplomaták és más méltóságok. A légteret már lezárták, csak azokat a gépeket engedik be, amelyek a díszvendégeket hozzák. Óriási a biztonsági készültség, a vendégházakat és hoteleket is nagy erőkkel őrzik - mondta Mihálffy, akit telefonon értünk el.

A januári népszavazást a függetlenségről a 2005-ös naivashai egyezmény írta elő, a dél-szudániak gyakorlatilag azóta várnak az önállósodásra - a New York Times tudósítója szerint Dzsubában ki is raktak egy visszaszámláló órát, rajta a felirattal: "Végre szabadok leszünk". Ezzel zárul le a dél-szudániak reményei szerint végleg Afrika történelmének leghosszabb, a kartúmi kormányzat által támogatott fegyveresek és a déli országrész függetlenségéért küzdő Sudan People's Liberation Army/Movement (SPLA/M) közötti polgárháború. A 21 évig tartó véres háborúban az ENSZ szerint 2 millió ember vesztette életét, és 4 millióan váltak földönfutóvá.

A Franciaország méretű Dél-Szudán a világ egyik legszegényebb és legelmaradottabb államaként indul. A lakosság többsége kevesebb mint egy dollárból él egy nap, a lakosság ötöde krónikusan alultáplált. Egy 15 éves lánynak jelenleg statisztikailag nagyobb esélye van arra, hogy gyerekszülés közben meghaljon, mint hogy elvégezze az általános iskolát. A gyerekek tizede meg sem éri az ötödik születésnapját, a felnőttek háromnegyede nem tud olvasni, és csupán a háztartások egy százalékának van bankszámlája - sorolja a New York Times Dél-Szudánról szóló cikke.

Olaj van, de út nincs

A háborút követő béke autonómiát biztosított Dél-Szudánnak, Szudánnak pedig gazdasági fellendülést hozott. A kőolajvagyonnak és a kínai, a maláj, az indonéz és egyéb ázsiai országok befektetéseinek eredményeként 2005 óta átlagosan 7,4 százalékkal nőtt az ország GDP-je. Bár 2010-ben a gazdasági növekedés a Global Finance szerint 5,5 százalékosra lassult, Szudán még így is az egyik leggyorsabban fejlődő ország a világon, és Afrika harmadik legnagyobb olajtermelője lett az elmúlt évtizedben.

A jövőben a békét azonban főként az olaj veszélyezteti, a kőolajkincs legnagyobb része ugyanis a dél-szudáni területek alatt van, amelyet jórészt animista vagy keresztény feketék laknak. A többségben lévő muszlim vallású arabok lakta északi országnak így az olaj fog hiányozni, Dél-Szudánnak viszont az infrastruktúra. Az olajkincs jelentős része a határvidéki Abyei nevű térségben fekszik, amelynek hovatartozása még most sem teljesen tisztázott, és errefelé még mindig harcok dúlnak.

Forrás: AFP/Phil Moore
Szegénységbe születnek a gyerekek

A polgárháború után délen lassan újranyílnak az arany- és gyémántbányák, és itt terül el Afrika utolsó nagy, egybefüggő és szinte ismeretlen vadonja. "Itt, délen sok a természeti kincs, itt a Nílus egyik forrását adó Fehér-Nílus folyó is, de mindent nulláról kell kezdeni. Nincsenek utak, alig van villany" - mondta Mihálffy.

Szerinte ugyanakkor az erőforrások megosztása nemcsak konfliktusforrást, hanem egymásrautaltságot is jelent. Azt mondta, a napokban sok északit lehet látni Dzsubában, de a déli feketék közül is sokan az északi fővárosban, Kartúmban maradnak, ahol már felépítették az életüket. A családok szintjén tehát szerinte biztosan megmarad az összefonódás a két állam között. Az északiak és a déliek többsége is belefáradt a több évtizedes háborúba, és az egymásrautaltságukkal is tisztában vannak, vélte Mihálffy. "Úgy vannak egymásra utalva, mint az Osztrák-Magyar Monarchiában a Magyar Királyság és Ausztria volt" - fogalmazott.

"Valamit tenni kell a törzsekkel"

Egy kisebbségeket támogató szervezet, az MRG szudáni munkatársa, Paul Oleyo szerint a délieknek nagyon sokat kell tenniük azért, hogy megvédjék magukat. A szudáni határ nagyon hosszú, ott szerinte még nagyon sok tragédia történik majd. Emellett az új állam számára az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy vajon képes lesz-e az országot lakó mintegy kétszáz kisebb-nagyobb törzs közötti összecsapások kordában tartására. Oleyo, aki az [origo]-nak telefonon azt mondta, maga is az egyik kis létszámú kisebbség tagja, erősen tart a törzsi háborúktól és a nagyobb törzsek elnyomásától.

Csak az idén több mint 2300 embert öltek meg etnikai villongások és lázadók rajtaütései során. Legalább féltucat fegyveres lázadócsoport - némelyikükhöz több ezren csatlakoztak - portyázik a vadonban, támadja meg a kormányerőket, rabolja ki a falvakat.

Forrás: AFP/Phil Moore
Kérdés, hogy a törzsek tudnak-e majd békében együtt élni. A képre kattintva galéria nyílik!

Az országban a legnagyobb törzs a dinka, ők uralják a kormányt is. Salva Kiir Mayardit elnök is a dinkák közül származik. Oleyo azt mondta, szerinte az új kormánynak tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait. "Valamit tenniük kell a törzsekkel. A kisebbeknek is joguk van a jobb élethez, az oktatáshoz, nekik is szabadon kell beszélniük. Ahol ők laknak, nincsenek utak, nincs telefon sem" - sorolta. Hozzátette, mindenki részéről nagy türelemre van szükség, hogy ne legyenek újabb "tragédiák".

Mihálffy szerint az új állam sok segítségre számíthat a nemzetközi közösségből. Felállt egy kormány, de a miniszterek még csak most tanulnak bele a dolgukba, ezért rengeteg külföldi szakértő veszi őket körül. Szombaton elfogadnak majd egy átmeneti alkotmányt, majd ezt öt év múlva véglegesítik. "Az igyekezet biztosan megvan, és a külföldiekben is nagy a lelkesedés" - fogalmazott.

Bővebb információkat Szudánról itt talál, a függetlenedésről szóló népszavazásról pedig itt olvashat bővebben.